Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

214 K. H.ö.íl. §; mO.XXIL tc. 43. §. — A kivetési jog elévülése. A K. H. Ö. 11. §-a a kivetési jog elévülésének kezdetére nézve két időpontot állapit meg, ú. m.i az adóbevallás beadásának és az eltitkolt jövedelem felfedezésének napját, — mert a kincstár joga az adó kivetéséhez akkor nyílik meg, amikor a jövedelem létezéséről akár a bevallás, akár a felfedezés útján tudomást szerez. Ebből a törvényes rendelkezésből, valamint a K. H. Ő. 44. §. (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt abból a rendelkezésből, hogy a bevallásra kötelezett adócsalást követ el akkor, ha tudatosan olyan valótlan nyilatkozatot tesz. amely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelemforrást szándékosan elhallgat és a K. K. H. Ö. 149. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy az adócsalás miatt veszélyeztetett tartozást a vonatkozó törvények és törvényes rendelkezések alapján meg kell állapítani, következik az, hogy a jogerős általános kereseti adót pótkivetés útján helyesbíteni kell akkor, ha az adózó fél tudatosan olyan valótlan nyilatkozatot tesz, amely az adó megrövidítésére alkalmas, vagy adóköteles jövedelemforrást szándékosan elhallgat. Az a körülmény, hogy az adózó fél a bevallástól eltérőadóalapra nézve a kincstárral megegyezett, a pótkivetés jogosságát nem érinti, mert a megegyezés sem az adózó fél, sem a kincstár részéről nem akadálya a jogorvoslati eljárásnak. A pótkivetés jogosságát egyedül az a ténykörülmény állapítja meg, hogy az adózó fél az adó megrövidítésére alkalmas nyilatkozatot tett, illetőleg adóköbeles jövedelemforrást elhallgatott. A K. H. ö. 21. §-ának (1) bekezdése szerint minden adózó fél köteles tényleges jövedelmeit, illetőleg a nyersbevételt, valamint az ennek megszerzésére fordított költségeket és kiadásokat bevallani és a 23. §. (1) bekezdésének 1. pontja szerint nem csupán a tiszta nyereséget kell bevallani, hanem a nyersbevételt és a kiadásokat is. Ha pedig a jövedelem csak becslés útján állapítható meg, akkor az adózó köteles bevallásában azokat az adatokat is felsorolni, amelyek alapján jövedelmét a bevallott összegben becsülte. Vagyis az adózó fél bevallásában adómérleget köteles adni és azt, hogy annak adatait a legjobb tudomása szerint jegyezte be és hogy az adatok a valóságnak megfelelnek, a 21. §. (6) bekezdése szerint aláírásával köteles igazolni. Az a jövedelem tehát, amelyre nézve adózó fél a bevallásban valótlan nyilatkozatot tett, eltitkolt jövedelem, és