Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H- ö. 9. §. — Az adókötelezettség megszűnése. 213 K. H. ö. 11. §; mO.XXII. tc. 43. §. — A kivetési jog elévülése. kérte, amit a törvényszék el is rendelt. Ebből az alkalomból T. K. ellen új adókivetés történt. Minthogy a jogerősen kivetett adó T. K.-ra, mint az akkor fennállott T. testvérek cég tulajdonosára divatáru üzlete után vettetett ki, minthogy a társascégnek egyéni céggé átváltoztatása, a tulajdonos személyében történt változás nélkül, az adó alá vett üzlet azonosságát nem érinti, ennélfogva tehát a panaszos ellen azon a címen, hogy eddigi cégét megváltoztatta, — új adókivetésnek helye nem volt. (112. számú elvi jelentőségű határozat. — 1898.) 9. §. Az adókötelezettség megszűnése. Cégek általános kereseti adója akkor is az üzlet megszűnésétol kezdve törlendő, ha a cég a kereskedelmi cégjegyzékben a cég megszűnése után töröltetett. A panaszos fakereskedése az I. kerületi elöljáróság 1902. évi 30.)814. számú, a székesfővárosi királyi adófelügyelő I—III. kerületi helyetteséhez intézett értesítése szerint 1902. november 30-án megszűnt és a panaszos a terhére ezen üzlet után kivetett III. osztályú (általános) kereseti adó törlését az 1881. évi XLIV. tc. 12. §-ának 2. b) pontja alapján — habár a cég a kereskedelmi cégjegyzékben csak később töröltetett is, — az üzlet megszűnésétől kezdve jogosan igényelheti. (631. számú elvi jelentőségű határozat. — 1905.) Végeladás alá került üzletek addig, amíg az elámsítást folytatják, tekintet nélkül arra, hogy újabb árut rendelnek-e vagy sem, általános kereseti adó alá esnek. (793. számú elvi jelentőségű határozat. — 1907.) K. H. ö. 11. §.; mO.XXII. tc. 43. §. A kivetési jog elévülése. A kincstárnak joga van a jogerős általános kereseti adót, a jövedelem- és vagyonadót — az új kivetés mellőzésével rögzített adókat is, — pótkivetés útján helyesbíteni akkor is, ha a bevallástól eltérő adóalapokra nézve az adózó féllel megegyezett, de utóbb kiderült, hogy az adózó fél tudatosan olyan valótlan nyilatkozatot tett, amely az adó megrövidítésére alkalmas vagy adóköteles jövedelemforrást, avagy adóköteles vagyont szándékosan elhallgatott, — a jövedelemadót a J. V. H. ö. 56. §-a értelmében az ehhez fűzött Utasítás 3. pontjában felsorolt esetéket kivéve — még akkor is, ha adózó fél jövedelme a megállapított jövedelemnél tényleg nagyobb volt, — a vagyonadót pedig még akkor is, ha adózó fél valamely adóköteles vagyontárgyat nem vallott be.