Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
K. H. ö. 7. §. (3) bek. — Külföldi telepek 211 megadóztatása. országon ezek után a puszta bevásárlások után kereseti adóval nem adóztatható meg". A közigazgatási bíróság a panaszokban elfoglalt elvi állásponttal szemben kimondja, hogy amennyiben valamely külföldi személy Magyarországon a bevásárlást telep útján végzi, ez az üzleti ténykedés önmagában véve is, tárgya az általános kereseti adónak. Ezen elv helytálló voltának bizonyítására a következők szolgálnak: A már említett H. Ö. 7. §-ának (3) bekezdése szerint a külföldön lakók, ha üzletüket az ország területén felállított telepek útján, továbbá személyesen, vagy oly módon gyakorolják, hogy ez a haszonhajtó foglalkozás folytatását igazolja, ennek mérvéhez képest az ország területén is általános kereseti adó alá vonandók. Ugyanezen §. (4) bekezdése szerint pedig telep alatt érteni kell minden olyan helyet, ahol a vállalat helyhez kötötten és tartósan üzletműködést folytat; az ide fűzött utasítás felsorolásában pedig a bevásárlási telepek is meg vannak említve, mint ami ugyancsak üzlettelepnek számít, amennyiben maga a vállalkozó, annak üzletrészese, cégvezetője vagv állandó más megbízottja tartósan üzletműködést fejt ki. Hogy a fentiek szerint a bevásárló telepek általános kereseti adó alá eső üzlettelepnek minősülnek, igazolják Magyarországnak az egyes idegen államokkal kötött adóügyi egyezményei is, amennyiben ezek az adóügyi egyezmények kivétel nélkül a bevásárló telepeket a vállalat folytatására szolgáló üzlettelepnek minősítik, s abban az esetben is, ha egy és ugyanazon vállalatnak mindkét állam területén vannak üzlettelepei, a viszonosság alapján elkerülendő kettős adóztatás kiküszöbölésére csak az adóalapok mikénti kimunkálására nézve állítanak fel irányelveket, ez pedig az, hogy az egyenes adók mindegyik állam területén csakis a belföldi üzlettelepeken folytatott üzlet mérvéhez képest állapítandók meg. Ezek szerint a panaszos bevásárló-telepét a vitatott állandó adómentesség nem illeti meg, mert a jelen esetben nem arról van szó, hogy egy külföldi állampolgár bevásárlás végett Magyarországon időnként látogatást tesz, hanem a tényleges helyzet az, hogy egy külföldi cég, itt belföldön, tágabb üzleti tevékenység kifejtését is lehetővé tevő iparigazolvány mellett létesített telepén, állandó megbízottja útján, tartós üzletműködést fejt ki. Ami pedig a panasziratokban másodhelyen felvetett öszszegszerűségi kérdést illeti, — tekintettel arra, hogy az adófelszólamlási bizottság a kutatott adóalap tekintetében becslésre volt utalva, s ebbeli kimerítően megokolt megállapításá14*