Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

206 K. H. Ö. 4. §. 1. p. — Földadó alá eső jövedelmek. A földbirtokos, ha földjének termését eladja, csak a földadóval megadóztatott jövedelmét váltja pénzre és nem vitás, hogy az eképen pénzzé tett, már megadóztatott jövedelme után a kereseti adóra nézve most érvényben levő törvény t. i. az 1875:XXIX. törvénycikk [K. H. ő. 4. §-ának 1. pontjához fűzött utasítás (2) bekezdése] szerint külön kereseti adót fizetni nem tartozik. Ennek az elvnek alkalmazásánál az a körülmény, hogy a földbirtokos összes termését egyszerre (nagyban), avagy részletekben (kicsinyben) adja-e el, különbséget nem tehet, és nem tehet különbséget az eladásnak többé vagy kevésbbé nyereséges módja sem, mert az idézett törvénycikk nem nyújt alapot arra, hogy valamely földbirtokos csupán azért legyen kereseti adóval terhelhető, mivel termését nagyban vagy kicsinyben előnyösebben tudta eladni, mint ahogy a többi birtokos az ő földjének termékeit értékesíteni tudta. E részben pedig a szőlőbirtokosok között és illetve más földbirtokosok között különbséget tenni nem lehet, mert az említett törvénycikk ily különbségnek a megtételére semmi alapot sem nyújt, s ennélfogva kétségtelen, hogy a szőlőbirtokost sem lehet azon a címen kereseti adóval terhelni, hogy bortermését kis mértékben árusítja el. Ennek az elvnek alkalmazására semmi befolyással sem lehet az a körülmény, hogy az állami italmérési jövedékről szóló 1888:XXXV. és 1899.-XXV. törvénycikk abból a célból, hogy a jövedék bevételei az italmérési vagy engedélyi illeték és a bor-italadó is, az államkincstár részére biztosíttassanak, a saját termésű borokat kis mértékben elárusító szőlősgazdákat is elárusítási engedély szerzésére kötelezi, mert ezek a törvények és illetve azoknak ezek az intézkedései a kereseti adót semmiképen sem érintik és nem szolgálhatnak alapul arra, hogy kereseti adó alá vonattathassék az a jövedelem, amely a kereseti adóról szóló törvény értelmében a fent kifejtettek szerint ennek az adónak nem tárgya. (980. számú elvi jelentőségű határozat. — 1911.) A szőlőbirtokos saját termésű borának korlátolt kiméréséből származó jövedelme általános kereseti adó alá csak akkor tartozik, ha a bor eladása oly módon történik, hogy arra az üzletszerűség megállapítható. (179. számú jogegységi megállapodás. — 1933.) Indokolás a K. H. ö. 2. §. i. pontjánál! A 179. számú jogegységi megállapodás kimondotta azt az elvet, hogy a szőlőbirtokos saját termésű borának korlátolt kiméréséből származó jövedelme általános kereseti adó alá csak akkor tartozik, ha a bor eladása oly módon történik, hogy annál az üzletszerűség fennforog.