Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

F. H. Ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál. 17 esetében adóelengedésnek csupán a termés egészben fennforgó megsemmisülése esetén van helye, az A) jegyzék szabályszerű felvételét, illetve kiállítását nem rendelték el, a panaszosoknak hátrányára nem szolgálhat. (762. számú elvi jelentőségű határozat. — 1907.) Szántóföldeknél a mezei egerek által okozott károk is adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapásnak tekintendők. Az elemi csapás által okozott károk miatt engedélyezett földadó elengedés ellenében a kincstári panasz azt hozza fel, hogy a mezei egerek által okozott károk nem sorolhatók azok közé a csapások közé, melyek emberi erő és szorgalom által el nem háríthatók; a csapás rendkívülinek sem mondható, mert kisebb-nagyobb mérvben fellépő rendes mezőgazdasági bajt képez és mert ennek az elvnek általánosságban való kimondása, az államkincstárra igen hátrányos, sőt veszélyes is lenne. Igaz ugyan, hogy az 1885., évi XXII. tc. végrehajtása iránt kiadott 1885. évi 45055. számú pénzügyminiszteri utasítás oda is értelmezhető, hogy a törvényben meg nem jelölt esetekben adóelengedésnek nincsen helye s így az egerek által okozott károk sem szolgálhatnának az adóelengedésre jogos alapul, de ez a rendelet a törvény szövegétől eltér annyiban, amennyiben az 1883. évi XLIV. tc. 49. §. c) bb) pontja akként rendelkezik, hogy szántóföldekre nézve nemcsak a tartós szárazság, hanem más oly elemi csapás által előállott kár következtében is van adóelengedésnek helye, mely egész határokat magukban foglaló területeken semmisíti meg a bevetett föld termését. Minthogy pedig a jelen esetben a helyszíni szemlejegyzőkönyvek szerint a kár oly nagy, hogy a törvény kedvezményes rendelkezése alkalmazást nyerhet, a törvény hivatkozott szakasza pedig az elemi csapás eseteit egyenként fel nem sorolja: a közigazgatási bizottságnak panasszal megtámadott határozatát törvényszerűnek kellett felismerni., Nem szolgálhat ennek akadályául az az érv, hogy a szóban forgó kár neme nem képez rendkívüli csapást, mert hogy a kedvezmény megadását a törvény ezen feltételhez kötni nem szándékolta, kitűnik az ott felsorolt esetekből, melyek ép oly gyakoriak, mint a mezei egerek okozta károk, kitűnik magának a törvénynek szövegéből, mely az adóelengedést nem a kár nemének rendkívüliségéhez, hanem a kár terjedelmének — nagyságának rendkívüliségéhez köti. Végül az az érv, hogy ennek az elvnek megállapítása az államkincstárra nézve hátrányos és veszélyes, szintén nem érdemel figyelmet, mert ha ez a körülmény bekövetkezhetnék is, az nem képez indokot arra, hogy az adózó felek jogos és törvényes igényeiktől elüttessenek, s mert sem ez a bíróság, sem az alsóbbfokú hatóságok határo2