Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H. Ö. k. §. i. p. — Földadó alá eső jövedelmek. 205 (volt) törvény, az 1875:XXIX. tc. szerint külön kereseti adót fizetni nem tartozik. Ennek az elvnek alkalmazásánál az a körülmény, hogy a földbirtokos összes termését egyszerre, vagy részletekben, nagyban vagy kicsinyben adja-e el, különbséget nem tehet és nem tehet különbséget az eladásnak többé vagy kevésbbé nyereséges módja sem, mert az idézett törvény nem nyújt alapot arra, hogy valamely földbirtokos csupán azért legyen kereseti adóval terhelhető, mivel termését nagyban, vagy kicsinyben előnyösebben tudta eladni, mintahogy a többi birtokos értékesítette földjének termékeit. E részben pedig a szőlőbirtokosok és más földbirtokosok között különbséget tenni nem lehet; — mert az említett törvény ily különbség tételére sem nyújt alapot és így a szőlőbirtokost sem lehet azon a címen kereseti adó fizetésére kötelezni, hogy bortermését kismértékben árusítja el. Igaz ugyan, hogy az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. tc. és 1899:XXV. tc. abból a célból, hogy a jövedék bevételei — az italmérési vagy engedélyi illeték és a boritaladó is az államkincstár részére biztosíttassanak, a saját termésű borokat kismértékben elárusító szőlősgazdákat is elárusítási engedély szerzésére kötelezte; de ezek a törvények a kereseti adót semmikép sem érintik és nem szolgálhatnak alapul arra, hogy kereseti adó alá vonassék oly jövedelem, amely a kereseti adóról szóló törvény szerint ennek az adónak tárgyát nem képezi. (83. számú jogegységi megállapodás.) A szőlőbirtokos saját termésű borának elárusítása után általános kereseti adót tartozik fizetni, ha az elárusítást korcsmaszerűen űzi. A felterjesztett iratokból kitünöleg a két bizottság a bepanaszolt ügyiéi terhére saját* termésű borának kismértékben való elárusításától III. osztályú (általános) kereseti adót nem állapított meg azon az alapon, hogy az a szőlő, melynek bortermését az ügyfél árusítja, már földadóval meg van róva. A kincstári képviselő ezen adót meg nem állapító határozat ellen panasszal élvén, annak helyet adni és a jelen ítélet rendelkező része értelmében határozni kellett azért, mert az a szőlőbirtokos, ki saját termésű borát kismértékben utcán át nyitott edényekben, korcsmaszerü kimérés mellett árusítja el, e részben oly haszonhajtó foglalkozást folytat, amely a közönséges szőlőgazdálkodás keretébe nem tartozik. (1090. számú elvi jelentőségű határozat. — 1912.) A szőlőbirtokost saját termésű borának kis mértékben való elárusítása után általános kereseti adóval megróni nem lehetv