Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
K. H. Ö. 2- §. 2. p. — Szellemi és más haszonhajtó 191 foglalkozás. az általuk haszonbérelt birtok vevői fizettek ki akkor, amidőn az általuk kilenc évre haszonbérbe vett mezőgazdasági birtokot három év eltelte után kényszerültek otthagyni. Ez az összeg a panasziratban előadottak szerint csak kártérítésül szolgálhatott és a haszonbérlet átadása folytán szenvedett káraikat 14.950 P-ben számítják fel, amely károk oly módon jelentkeztek, hogy a termést, a jószágokat kénytelenek voltak sürgősen eladni és a szerződés megkötése, valamint a vele kapcsolatos perlekedés is sok költséggel járt. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A panaszosok által haszonbérelt birtok vevői — az általuk tett jegyzőkönyvi nyilatkozatok szerint — 12.000 P-t fizettek ki a panaszosoknak azért, mert azt a birtokot, amelyet a panaszosok 194(Mg haszonbérbe vettek, 1934. október 1-én — tehát hat évvel a haszonbérleti időtartam lejárta előtt — a vevőknek átadták. Ez az összeg a panaszos özv. G. M.-né jegyzőkönyvi vallomása szerint „elmaradt haszon és kárpótlás címén" fizettetett ki, de ugyanezen vallomás szerint a haszonbérlök anyagi károsodása többszörösen nagyobb összeget tett ki. — Ez a 12.000 P tehát a haszonbérleti jogból várható haszon ellenértékének minősül addig, amíg a volt haszonbérlők nem igazolják azt, hogy a haszonbérlet megszűnése folytán egyéb károsodás is érte a panaszosokat, mert annak kifizetésére jogalapul a haszonbérlet idő előtti megszűnése szolgált, vagyis az a ténykörülmény, hogy a haszonbérleti jogviszonyból várható haszon elmaradt. Az elmaradt haszon ellenértéke a K. H. Ö. 2. §-ának 2. p. értelmében és az ehhez fűzött Utasítás (21) bekezdése szerint általános kereseti adó alá esik. Ebből a jövedelemből károsodás címén levonásnak a 13. §. (1) bekezdésének 3. pontja értelmében csak akkor volna helye, ha a haszonbérlet megszűnése folytán szenvedett veszteségeket a panaszosok hitelt érdemlő módon igazolták volna. A panaszosok sem a termények, sem az élő- és holt leltári felszerelés eladási árát nem bizonyították, — az el nem adott felszerelés értékének a panaszosok által állított csökkenése pedig a 15. §. (3) bekezdése szerint az adóköteles jövedelem megállapítását nem érinti. (1978. számú elvi jelentőségű határozat. — 1938.) Ingatlanvásárlástól való visszalépésért fizetett kártalanítási összeg nem esik általános kereseti adó alá. A nem vitás tényállás szerint a panaszos megvette P. M. marosvásárhelyi lakostól az ő és neje közös tulajdonát képező marosbogáti birtokot; minthogy azonban P. M.-nak nem volt nejétől az eladáshoz közjegyzői meghatalmazása s nejét az eladáshoz nem járult hozzá, mielőtt az ügylet foganatba mehetett volna, a felek a szerződéstől kölcsönös elállási nyilatko-