Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

192 K. H. Ö. % §. 2. p. — Szellemi és más haszonhajtó foglalkozás. zatot állítottak ki s az eladó a panaszosnak készkiadása fedezésére és kártalanításul 50.000 K-t fizetett; ezt az összeget vonta a két alsóbbfokú hatóság III. oszt. (általános) kereseti adó alá. Minthogy azonban semmi adat nincs arra, hogy a panaszos ingatlanok adásvételével üzletszerűen foglalkoznék, a szerződéstől való elállásért fizetett összeg nem tekinthető olyan kereseti nyereménynek, amely az 1875-ik évi XXIX. tc. 1. §. és 15. §-a szerint III. oszt. (általános) ker. adó tárgyát képezhetné; jogosult tehát ama panaszbeli kérelem, hogy az ily címen kivetett III. osztályú (általános) kereseti adó töröltessék. (1426. számú elvi jelentőségű határozat. — 1919.) A haszonbérleti jogról való lemondás fejében a bérlőnek, mint vevőnek adott árengedmény általános kereseti adó alá esik. A panaszos K. S. a gróf L. J.-nak Sz. vármegyében I. és K. községek határában fekvő mintegy 1900 magyar hold térmértékű birtokot a nyíregyházi m. kir. adóhivatalnál 1933. április hó 25-én a panaszos kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvben foglaltak szerint 4& évig bérelte és még 15 éves fennálló haszonbérleti szerződése volt. A birtokot gróf L. J. 1932. első felében eladta. Annak egy részét panaszos K. S., — a másik részét pedig B. P. vásárolta meg. B. P.-nak K. J. és K. S. elleni perében gróf L. J. jogtanácsosának dr. Sz. J.-nek tanúvallomása szerint alperesnek (a panaszos fiának és a panaszosnak) a birtokra vonatkozólag haszonbérleti joguk volt bekebelezve 1947. február 15-ig és az eladás alkalmával természetesen az is szóba került, hogy eladás esetén őket megfelelően kártalanítani kell. A kártalanítás pedig abban állott, hogy az általuk megvett birtokrész vételára holdankint 33 pengővel kevesebb volt. Az általános kereseti adó a K. S. által megvásárolt 607 hold ingatlan minden holdja után engedélyezett 33 P, összesen tehát 20.031 P kártalanítási összeg után a K. H. ö, 2. §-ának 2. pontjához fűzött utasítás (21) bekezdése alapján lett panaszos terhére kivetve. A panaszos azon az alapon kérte az általános kereseti adó törlését, hogy helytelen ténymegállapítás alapján követelik tőle az adót, mert a birtokot 1929. óta nem ő, hanem egyedül a fia haszonbérelte, az 1932-ben történt eladáskor már teljes három esztendeje nem volt haszonbérlő, tehát a haszonbérlet megszűnése címén kárpótlást nem kaphatott. A 33 P árengedmény is csak látszólagos volt, mert a B. P.-nak eladott birtokrész értékesebb. Az adásvételből pedig az ingatlanok