Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

F. II. Ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál. 15 miniszteri utasítás szövege oda is értelmezhető, hogy a törvényben meg nem jelölt esetekben adóelengedésnek helye nincsen s így a burgonyában a fentebbiek szerint felmerült elemi csapás se szolgálhatna az adóelengedésre jogos alapul, azonban ez a rendelet a törvény szövegétől eltér annyiban, amennyiben az 1883:XLIV. törvénycikk 49. §-ának c), bb) pontja akképen rendelkezik, hogy szántóföldekre nézve nemcsak a tartós szárazság, hanem más oly elemi csapás által előidézett károk következtében is van adóelengedésnek helye, mely elemi csapás egész határokat magukban foglaló területeken semmisíti meg a bevetett földeknek termését. A törvénynek hivatkozott §-a tehát az elemi csapások eseteit kimerítőleg nem sorolja fel s így nem forog fenn törvényes alap arra, hogy amennyiben az adóelengedésnek egyéb feltételei fennforognak, a felmerült burgonyavész az idézett törvényszakaszban általánosságban megjelölt „más oly elemi csapásának minősíttessék, amelynek előjötte esetében adóelengedés igényelhető. A tárgyiratokban foglalt adatokból, nemkülönben az e bíróság részéről 7712/1906. P. szám alatt elrendelt bizonyítási eljárás során beérkezett adatokból kitetszik, hogy ez a kár a kérdéses ingatlanokat magukban foglaló községek határában más területen is előfordult, de előfordult az a vármegye más községeinek a területén is. Ezt igazolja az, hogy a kárbejelentések is, mint az előbbiekben érintett, nem csupán a panaszosok részéről, hanem mások részéről is eszközöltettek; ezt bizonyítják a panaszirathoz csatolt s az 1905. évi december hó 18-ik napján kelt községi bizonyítványok is, melyek szerint a kérdéses elemi csapás az egész határban jelentkezett, sőt az a szomszédos területre is kiterjedt; azt bizonyítja elsőrendű panaszos panasziratának az a része, amelyben felsoroltatnak az elsőrendű panaszos károsult földterületével határos azok a területek, amelyeken ugyanez az elemi csapás jelentkezett és amely felsorolásnak valóságon alapuló voltát a felterjesztő hatóság sem felvilágosító jelentésében, sem pedig a bizonyítási eljárás adatainak felterjesztésekor sem kétségbe nem vonta, sem annál kevésbbé meg nem cáfolta; s végül ezt bizonyítja az a körümény is, hogy a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 13871/1906. P. számú ítéletében szintén ugyanez elemi csapás felmerülésének esete képezte az elbírálás tárgyát, s ennek az esetnek elbírálása során megállapítást nyert az a körülmény, hogy a kérdéses elemi csapás a vármegye területén tényleg több helyen fordult elő. Mindezek következtében kétségtelen, hogy a kár kiterjedésének mértékére vonatkozó törvényes feltétel a panaszosok jelen esetében fennforog és pedig annyival is inkább, mert az, hogy a kérdéses elemi kár a község határában levő összes területeket elpusz-