Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H. ö. 2. §. í. p.; mO:XXlI. ic. 1G. §. (1) és (2) bek- 167 Ipar, kereskedelem, bányászat és halászat jezi azt, hogy ha korlátolt italmérési engedély alapján adja el, akkor ez a jövedelem általános kereseti adó alá esik. A döntésnél vizsgálat tárgyát az kell hogy képezze, hogy ez a rendeleti intézkedés a törvényszerű K. H. ö. intézkedé­seivel összeegyeztethető-e vagy azokkal ellentétesnek tekin­tendő? A K. H. ö. 4. §. 1. pontja arról rendelkezik, hogy a szőlő­művelés jövedelme nem esik kereseti adó alá, ha az a saját nyers termékeinek ipari feldolgozás nélkül való eladására szorítkozik. A bortermelés a szőlőművelésnek ipari feldolgozás nél­küli termelése. A K. H. Ö. 4. §. 1. pontja alapján tehát a saját termelésű Lornak az eladásából származó jövedelmet kereseti adó alól — általában — mentesnek kell tekinteni. Az általános kereseti adó alá tartozó jövedelmek forrását a K. H. ö. 2. §. részletesen, — taxatíve sorolja fel. Azt kell vizsgálni még, hogy a saját termelésű bor eladása, valamely esetben nem vonható-e ezeknek a felsorolásoknak valamelyike alá? Ilyen eset csak a 2. §. 1. pontja lehet, vagyis az, hogy ha az eladás ipari, illetve kereskedelmi üzletszerűnek tekinthető. Az ilyennek való tekinthetés elbírálásához pedig az ugyané ponthoz tartozó utasítás (2) bekezdésében foglaltak szerint is, nem az eladási engedély minősége, hanem az az irányadó, hogy az eladás módja üzletszerűséget állapít-e meg, \agy nem? Ezekből folyólag az a rendelkezés, amely az említett jö­vedelemnek az "adómentességét, illetőleg adókötelezettségét, az eladási engedély minőségéhez kívánja kötni a K. H. ö. tör­vényszerű rendelkezéseivel össze nem egyeztethető s ezért az figyelembe nem vehető, hanem a rendelkező részben kifejezett álláspontot kellett elfogadni, (179. számú jogegységi megállapodás. — 1933.) A 179. számú jogegységi megállapodás kimondotta azt az el­vet, hogy a szőlőbirtokos saját termésű borának korlátolt ki­méréséből származó jövedelme általános kereseti adó alá csak akkor tartozik, ha a bor eladása oly módon történik, hogy an­nál az üzletszerűség fennforog. A bíróság az üzletszerűség- ismérveit pedig ezúttal a követ­kezőkben állapítja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom