Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
164 K. II. Ö. 2. §. — Az általános kereseti adó tárgya. volt joghatálya s éppen azért törvényesen járt el az adófelszólamlási bizottság, amikor — annak ellenére, hogy a társaságot tévesen alkalmi egyesülésnek minősítette, annak következményeit nem vonta le, hanem — a szóbanlévő közkereseti társaságot önálló jogalanyként s ennek folytán önálló adóalanyként vonta kereseti adó alá. Ennek az önálló adóalanynak Sz.-on volt az üzleti telepe (cégfelirattal ellátott üzleti irodája, hírlapokban ügyletkötésre felhívó ajánlataiban is megjelölte ezt a telepét), ott fejtett ki kereseti tevékenységet, jövedelme teljes egészében Sz.-ról származott s éppen ezért a K. H. Ö. 26. §-ának (1) bekezdése értelmében a kereseti adónak Sz.-on történt előírása megfelel a törvényes rendelkezéseknek. külön is megrótták általános kereseti adóval, a közkereseti társaság jövedelme után kivetett kereseti adót nem érinti. Az általános kereseti adónak a tárgya ugyanis az ipari vagy kereskedelmi üzletnek a jövedelme s ennek folytán nincs jelentősége annak, hogy valamely ipari vagy kereskedelmi üzletnek a birtokosai, ha mint önálló adóalanyok külön-külön, is folytatnak kereseti tevékenységet, az ezekből származó jövedelmük után kereseti adóval, mint tárgyi adóval, különkülön is meg vannak róva. Ennek a körülménynek csak a jövedelemadó szempontjából van jelentősége, amelynek, mint személyi adónak a fizetésére ugyanis nem valamely kereskedelmi üzlet (cég), hanem annak birtokosa, vagy birtokosai vannak kötelezve, bárhonnét származó összes tiszta jövedelmük után. Kétszeres adóztatás esete tehát fenn nem forog, mert ez csak akkor állott volna elő, ha egy és ugyanannak a kereseti adóalanynak a terhére egyazon kereseti foglalkozás (üzlet, iparüzem) után, kereseti adót vetettek volna ki B.-en, illetve Sz.-on. B.-en azonban B. J. cég, Sz.-on pedig a Sz. J. magánmérnök terhére írtak elő kereseti adót és pedig helyesen mindazon jövedelmük után, amelyet a B. J. cég B.-en folytatott üzleti tevékenysége, illetve a mérnök Sz.-on folytatott szellemi tevékenysége eredményezett. A két cégtag külön-külön is folytatott kereseti tevékenysége után járó kereseti adónak az alapja, természetesen a külön-külön folytatott kereseti foglalkozásuknak a tiszta jövedelme. Ezeket a külön-külön jövedelmeket arra való tekintet nélkül kellett megállapítani, hogy a két adóalanynak Sz.-on külön kereseti adótárgyat jelentő közös vállalkozása is van. Ha a B. J. b.-i cég a sz.-i közkereseti társaság részére anyagot szállított vagy részére munkát végzett s ezekből nem volt tiszta jövedelme, akkor ilyet nem is lehetett az egyéni cég adóalapjába felvenni. Ezt a kérdést azonban a bíróság nem vizsgálta, nem vizsgálhatta, mert ez a B. J. b.-i cég terhére Az a körülmény, h panaszosokat B.-en, illetve Sz.-on