Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H. ö. 2. §. í. p; mO. XXII. tc. 16. § (1) és (2) bek. 165 Ipar, kereskedelem, bányászat és halászat kivetett kereseti adó jogosságának a kérdése, amely nem tárgya a panasznak. A panaszosoknak kétségtelenül joguk volt a közkereseti társaság könyvei (mérleg és nyereség-veszteségszámla) alapján való adóztatást követelni, ha ilyet bemutattak volna. Azonban ilyet nem mutattak be. A B. J. cég könyvei nem a közkereseti társaságnak a könyvei, s mert a K. H. ö. 12. §-ának (4) bekezdése szerint az adóalapul szolgáló jövedelmet csak az adózónak, vagyis ebben az esetben a közkereseti társaságnak hiteles mérleg- és nyereség-veszteségszámlája alapján kell megállapítani, ilyet pedig a panaszosok sem fel nem ajánlottak, sem be nem mutattak s ennek folytán nem is érhette a panaszosokat jogsérelem. A kereseti adóalap megállapításánál figyelembe vett szakértői vélemény tekintetében emelt kifogás azonban alapos. A K. K. H. Ö. 12. §-ának (5) bekezdése értelmében nem lehet szakértő, aki ugyanannak a m. kir. adóhivatalnak a területén az adózóval versenyviszonyban áll. A panaszosok bizonyították, hogy Sch. S., aki vízvezetéki és csatornázási munkák végzésére Sz.-on iparengedéllyel bír és tagja annak a Sch. és F. cégnek, amelyik mind a szekszárdi vízmű létesítésére, mind a sz.-i vármegyei székház vízvezetéki munkálataira hirdetett pályázatban résztvett s így a B. J. és Sz. J. vízmüépítkezési válíalata céggel ugyanannak a m. kir. adóhivatalnak a területén versenyviszonyban állt. Az adóhivatal és az adófelszólamlási bizottság kizárólag Sch. S. szakértői véleménye alapján állapította meg a közkereseti társaság nyers bevételének 20, illetve 15 %-os haszonkulcsát s minthogy ezt a szakértői véleményt a K. K. H. Ü. 12. §-ának (5) bekezdése értelmében nem lehetett figyelembe venni, az adófelszólamlási bizottságot további eljárásra és új határozatnak a meghozatalára kellett utasítani. A bírság tekintetében emelt kifogás nem alapos. A közkereseti társaság — felhívás ellenére — sem az 1926., sem az 1927. évi adó céljára nem adott bevallást, s így a K. H. ö. 41. §-a alapján törvényesen állapítottak meg terhére 3 %-os bírságot. Ezt a bírságot azonban, a kivetett adók arányában, az 1926, illetve 1927. évre meg kell osztani. (1935. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) K. H. Ö. 2. §. 1. pont és mO.XXII. tc. 16. §. (1) és (2) bekezdés. 1. pont. Ipar, kereskedelem, bányászat és halászat. A bor lepárolásából származó kereset nincs érintve a szőlő után fizetett földadóval, s így általános kereseti adó alá esik.