Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K: H. Ö. 2. §. — Az általános kereseti adó tárgya. 163 4. figyelmen kivül hagyta a K. H. Ö. 12. §-a (4) bekezdésének azt a parancsoló rendelkezését, amely szerint szabályszerű üzleti könyvek vezetése esetében az adóalapot a hiteles mérleg- és nyereség-veszteségszámlával bizonyított jövedelem alapján kell megállapítani; 5. a jövedelmet a nyers bevétel 20, illetve 15 %-ában állapította meg olyan cégnek a szakértői véleménye alapján, amely cég a szóbanlévő sz.ri munkálatok tekintetében panaszosokkal versenyviszonyban állt s így a K. K. H. Ö. 12. |-ának (5) bekezdése értelmében szakértő nem lehetett; 6. az adókivetés céljára bevallás be nem adása miatt bírságot vetett ki terhükre, annak ellenére, hogy a szóbanlévő keresetükről B.-en, illetve Sz.-on külön-külön adtak vallomást. A panasz csak az 5. pont alatti tekintetében alapos. A panaszosok „B. J. és Sz. J. vízmüépítkezési vállalata" név alatt Sz.-on, az ottani városi vízmű létesítésére, kútfúrásra, csatornázási munkálatok végzésére és vízvezetéki berendezések felszerelésére egymással társasviszonyba léptek és ezt a tái sas viszonyt kifelé is kifejezésre juttatva, a már említett cég alatt harmadik személyekkel kereskedelmi ügyleteket kötöttek. A társas viszonynak a cégben történt megjelölése folytán, a céggel kötött ügyletek által — a K. T. 88. J-ának rendelkezése értelmében — a cég tagjai, a közösen vállalt kötelezettségekért, egész vagyonukkal, egyetemlegesen lettek felelősek, tekintve, hogy az ugyanabban a törvényszakaszban foglalt határozmányok szerint, a panaszosok egymás közötti ú. n. belső jogviszonyát szabályozó megállapodásnak ezzel ellenkező tartalma, harmadik személyekkel szemben joghatállyal nem bír. A K. T. 64. §-a értelmében, ha két vagy több személy, kereskedelmi üzletet, közös cég alatt, korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett folytat, amint azt a panaszosok tették, közkereseti társaság keletkezik. Az a körülmény, hogy ezt a közkereseti társaságot a cégjegyzékbe be nem jegyezték, a közkereseti társaság alakisághoz nem kötött keletkezésének és létezésének nem feltétele. Ezt a társasági szerződést az adófelszólamlási bizottság tévesen minősítette alkalmi egyesülésnek, mert alkalmi egyesülés csak előre meghatározott ügyletre vagy ügyletekre jöhet létre, a szóbanlévő esetben azonban a cég egész sorát kötötte az olyan ügyleteknek, amelyekről megalakulásakor még nem tudott s amelyekre nézve ugyanakkor meg nem állapodott. Nem helytálló tehát a panaszosoknak az az érvelése, hogy Sz.-on nem volt tár sas cégük s hogy az ottani munkálatokat a B. J. b.-i cég, Sz. J. magánmérnöknek, mint megbízottnak felügyelete alatt vé^gezte. Ez megfelelhetett a két társtag közötti nelső jogviszonynak, de ennek kifelé, harmadik személyekkel szemben nem 11