Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H. Ö. 2. §. — Az általános kereseti adó tárgya. 161 Kereseti adó. (1927. évi 300IP. M. számú Hivatalos összeállítás, rövidítve: K. H. ö. és az mO.XXIl. tc.) 2. §• Az általános kereseti adó tárgyai. Ha több ügyvéd közös irodát tart is, az általános kereseti adó­val mindegyiket külön-külön kell megróni. Az adókivető bizottság abból indulva ki, hogy V. S. és dr. F. Gy. n.-i ügyvédek társas irodát tartanak, terhükre 40—40 korona évi III. osztályú (általános) kereseti adót álla­pított meg. Ez ellen a megállapítás ellen a felek azért fellebbeztek, hogy az együttesen 80 koronát tevő adóból V. S. adója 60 koronában, dr. F. Gy. adója pedig 20 koronában állapi ttas­sék meg. Az adófelszólamlási bizottság az adókivető bizottság ha­tározatától és a fellebbezési kérelemtől eltérően a felek adó­ját együttes összegben (80 koronában) állapította meg. A Il-od fokú megállapítás ellen V. S. él panasszal, azt állítván, hogy neki és dr. F. Gy.-nak társas irodájuk nincs, külön-külön nyerik jövedelmüket s a felszólamlási bizottság nem is volt jogosult a fellebbezési kérelemtől eltérően az adó­kivető bizottság határozatát megváltoztatni. Panaszában azt kérte, hogy adójuk külön és pedig 60, illetve 20 koronában állapíttassák meg. A felek fellebbezésükben maguk sem tették vitássá, hogy társas irodát tartanak, a panasziratban előadottakból is erre kell következtetni, azt tehát, hogy közös társas irodájuk van, tényül e bíróság is elfogadja. Ámde azáltal, hogy az ügyvédség önálló gyakorlására jogosult felek közös irodát tartanak, a társuló ügyvédek kü­lön adózó alanyisága nem szűnik meg és új adózó személyi­ség nem keletkezik, amiből jogilag következik, hogy a közös irodából származó kereseti nyeremény után a társügyvéde­11

Next

/
Oldalképek
Tartalom