Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

F. II. Ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál. 9 Földadóelengedlés azon a címen, hogy a földterület földárja miatt bevethető nem volt, és hogy a földárja következtében felázott terület megművelés és bevetés után termést nem hozott, nem igényelhető. A tárgyiratokból és az e bíróság részéről elrendelt bizonyítási eljárás során beérkezett adatokból kitetszik, hogy panaszos az 1904. évi június hó 13;. napján a községi elöljáróságnál benyújtott beadványában azt kérte, hogy mivel a f.-i határban körülbelül 50 kat. holdnyi területet, a tavaszi árvíz és a sok tavaszi eső folytán bevetni nem képes, ez után a terület után a földadó alól felmentessék. Az 1904. évi június hó 15. napján a pusztán a községi bíró és jegyző által felvett jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy a L. nevü dűlőben fekvő 68—69 hr. sz. szántóföldnek mintegy 19 kat. holdnyi területe ebben az évben teljesen hasznavehetetlen, mert a talajvíz és az esőcsapadék által okozott ár azt annyira feláztatta, hogy abba ekével idejekorán belemenni lehetetlen volt s a folyó hóban (tehát az 1904. évi június havában) eszközölt szántáskor a túlságos rögök miatt a vetés teljesen lehetetlen. Továbbá az foglaltatik a hivatkozott jegyzőkönyvben, hogy ugyanilyen állapotban találtatott a 76—79 hr. számokkal jelzett K. nevü szántóföldeknek 8 holdnyi területe, valamint a 103. hr. sz. vizi sz. nevü dűlőben fekvő szántóból 5 kat. holdnyi terület, nemkülönben végül az, hogy az 0. Bossán nevü dülőbeli 59/2. számú nagy táblán egyes megszaggatással 18—20. kat. hold ugyan felszántva, de bevetetlenül találtatott. Kitetszik a tárgyiratokból és a bizonyítási eljárás során beérkezett adatokból továbbá az is, hogy 1904. évi június hó 15. napjáról keltezetten a községi jegyző, kizárólag maga, a kérdéses elemi kárra vonatkozó A) jegyzéket kiállította ugyan, azonban azt pusztán ö maga írta alá, mert a magyar királyi pénzügyigazgatóságnak az 1905. évi november hó 28. napján 55.821 szám alatt kelt és a közigazgatási bizottsághoz intézett hivatalos irata szerint, mivel az 1883:XLIV. törvénycikk 49. §-a értelmében csakis a bevetett földeknek termésében előállott elemi kár becsülhető fel s mivel az előbbiekben hivatkozott jegyzőkönyvből kitetszőleg a kérdéses földterület mívelés alá nem vétetett s így abban termés se volt, a magyar királyi pénzügyigazgatóság nem látta szükségesnek azt, hogy a becslő bizottságnak szabályszerű megalakítása céljából, közegét a helyszínére kiküldje. A magyar királyi pénzügyigazgatóságnak elsőfokú határozata, az előadottak alapján, panaszosnak földadóelengedési igényét elutasította azért, mert a helyszínén felvett jegyzőkönyvből is világosan kitűnik, hogy a kérdéses területek ebben az évben veteményezés alá nem vétettek; már pedig az 1883:XLIV. törvénycikk 49. §-a csupán a ter-