Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. ö. 23. §. — Jogorvoslatok. 155. A pénzügyigazgatóság a fellebbezést érdemi tárgyalás nélkül azzal utasította vissza, hogy a kivetett házadó ellen csak a ház tényleges birtokosa élhet fellebbezéssel. A visszautasító végzés ellen beadott panasz arra van alapítva, hogy a 2.030—1932. M. E. számú kormányrendelet alapján kivetett adótöbbletet a háztulajdonos jogosítva van a főbérlőre áthárítani, miért is az anyagilag sértett főbérlőtől a jogorvoslat jogát nem lehet megtagadni. A bíróság a panaszt alaposnak találta. Az 1932. évi 2.Q30 M. E. számú kormányrendelet 3. §-a szerint abban az esetben, ha a ház birtokosa valamely több bóillieaiTjéín^ből álló épületet (épületrészt) a főbérlőnek adja bérbe és ez adja ki az egyes bérleményt a tényleges bérlőknek (lakóknak), a házadó alapja nem a főbérlő, hanem az egyes bérlők (lakók) által fizetett bérösszeg. A különbözet után járó adót a ház tényleges birtokosa jogosult a főbérlőtől a kikötött béren felül igényelni. A különbözet erejéig tehát a házadó mérve és jogossága szempontjából a főbérlő érdekelt fél. A kivetett házadó jogossága és mérve kérdésében a H. H. ö. 23. §-ának (1) bekezdése szerint „a fél" élhet fellebbezéssel a pénzügyigazgatósághoz. Fél alatt azt az érdekelt személyt kell érteni, aki a törvényes rendelkezés szerint az adót megfizetni köteles. A szóbanlévő főbérlet esetében a különbözet erejéig érdekelt fél a főbérlő is, mert a különbözetet a felhívott törvényes rendelkezés alapján a főbérlő köteles viselni, ha a háztulajdonos azt tőle követeli. Ezért a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1934. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) A házadó után megállapított bírságnak vétlen mulasztás rímén való törlésére irányuló panasz elbírálása a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. A közigazgatási bizottság által felhozott indokok elfogadásával a panaszt elutasítani kellett. A másodfokú hatóság által emelt hatásköri kifogás tárgyában a bíróság a határozathozatalt mellőzte, mert a m. kir. pénzügyminiszter 46514/914. sz. átiratában a hatásköri kifogást elejtette. A magyar királyi pénzügyminisztérium U651b. számú átirata: A nagyméltóságú m. kir. közigazgatási bíróságnak, Budapest. Hivatkozással a G. H. b.-i lakos házadópólték ügyében folyó évi április hó 4-én 6462/P. szám alatt kelt nagybecsű átiratára a csatolt iratok visszajuttatása mellett van szerencsém