Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó nek engedélyezendő 20 évi adómentesség oly épületekre nézve, amelyek akkor épültek, amidőn a fürdőtelep a gyógyfürdő jellegével még felruházva nem volt, s amelyeknek az adómentesség az általános szabályok alapján, még a gyógyfürdő elnevezés engedélyezése előtt már megadatott, amelyek e szerint abban az időben, amidőn adómentességben részesültek, gyógyfürdőbeli épületeket nem is képeztek, tekintettel arra, hogy az 1876 : XIV. törvénycikknek a gyógyfürdőknek engedélyezett adómentességére vonatkozó 103. §-ának visszaható ereje nincs, meg nem adható. Meg jegyeztetik azonban, hogy a panaszló által képviselt p.-i rend tulajdonát képező F.-fürdő telepen 1895. évi június 25-ike óta, vagyis a gyógyfürdői jelleg engedélyezése napja óta netalán épített épületekre a jelen ítélet nem vonatkozik, ezekre nézve tehát a gyógyfürdőkre nézve megállapított 20 évi adómentesség megadása iránti kérelem szabályszerű tárgyalására befolyással nincs. 5. §. (6) bek. Különleges adómentesség. A nagykörút mentén, a szabályozási vonalon belül fekvő osztatlan és egységes telekkönyvi testet képező telken, egy építési engedély alapján összefüggőleg emelt több rendbeli épület, amenynyiben az egyes udvarokat nyílt átjárók kötik össze — adózási szempontból és illetve a kivételes adómentesség megadásánál is egy egységes épületnek tekintendő. (406. ejh. — 16496/1900. P.) Az F- alatti a fővárosi tanácsnak 1900. évi április hó 26-án, tehát a panaszolt Ítélet meghozatala után keletkezett 26221. számú hivatalos kiadványa hitelesen igazolja, hogy a kérdéses telken engedélyezett négy, illetve három emeletes épület az osztatlan és egységes telekkönyvi testet képező 5528—5532.'I. hr. szám alatti telken létesíttetett, s pedig akképen, hogy udvarait nyilt átjáró köti össze. — Az egész építményre egy terv aiapján, egy összegben megállapított engedélydij lefizetése után egy építési engedély adatott, amelyben az a körülmény, hogy a szóban levő épület, vagy telek több különálló épület, vagy telekrészre osztatnék fel, megemlítve nincs, sőt világosan ki van mondva, hogy a folyamodó a tervek jóváhagyása esetén, ez alapon a telek felosztásának engedélyezésére igényt nem tarthat, — s ezt a felosztási tilalmat a G. alatti 1900. évi május hó 28-án 14440'tkv. számú végzéssel a főváros a telekkönyvbe is feljegyeztette. Ehhez járul, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa 1898. évi február hó 26-áin 1121. szám alatt kijelenti, hogy a kérdéses épület jelen állapotában az építésügyi szabályok szempontjából egy háznak tekintendő és ezen kijelentését az építkezési szabályok 17. és 147. §§-aira alapítja és hozzáteszi, hogy ha a telek, amelyről szó van, két vagy több telekkönyvi birtoktestet 88