Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó képezett volna, a kérdésben forgó építkezés engedélyezéséhez az egyesítés lett volna kikötendő, éppen azért, mert az épület összefüggő egészet képez, viszont ha az épület egyes részeinek az önállósítása vétetnék célba, a feloszlásnak megfelelő teljes elzárás volna kikötendő. Ezekkel az adatokkal tehát kétséget kizáró módon igazolva van, hogy a szóban forgó lelek — és illetve azon épült ház jogilag és fizikailag egy egységes egészet képez és hiányzik minden törvényes iindok, amely adózás szempontjából ennek ellenkezőjét állapíthatná meg. A kérdés most már csak az lehet, hogy vájjon ezen az 5528—-5532./1. hr. számú, osztatlan és egységes telekkönyvi testet képező telken emelt épület bir-e azon kellékekkel, melyeket az 1871. évi XLII. törvénycikk a Mvétles adómentesség előfeltételéül felállít. Az 1871. évi XLII. törvénycikk 8. §-a a kivételes adómentességre előfeltételül azt kívánja meg, hogy az a telek, amelyen az építmény létesíttetett, a József-körút mentén feküdjék ; hogy pedig a szóban forgó telek s illetőleg az ezen emelt épület eme döntő feltételnek megfelel, az u. alatt csatolt hiteles térrajzból kitűnik, ameilyből látható, hogy az 5528—5532./I. hr. szám alatti telek, mely 717 n~öl kiterjedésű, tényleg a József-körút mentén fekszik, amelyet 1009 folyó öllel szegélyez. — A most előterjesztett ténybeli adatok ezek szerint igazolván azt, hogy a szóban forgó telek és azon emelt ház mindazon kellékekkel bir, melyeket az 1871. évi XLII. törvénycikk 8. §-a és az 1884. évi XVIII. törvénycikk a kivételes adómentesség engedélyezésére megkíván, itéletileg a kivételes 30 éves adómentesség az egész házra kimondandó volt. JEGYZET: A rendkívüli ideiglenes házadómentességről szóló 1929. évi XXIX. t.-c. S. §-ában foglaltak helyes értelmezése céljából közölve. 6. §. (2) bek. Haszonélvező adókötelezettsége. Haszonélvezeti jog tűrése mellett árverésen megvett ingatlan adóját a haszonélvező tartozik fizetni. (644. ejh. — G884J 1904. P.) A panaszolt adónak fizetésétől azért nem mentette fel panaszost a közigazgatási bizottság, mert a nem vitás tényállás szerint, azt az ingatlan vagyont, amely után ez az adó követeltetik, panaszos özvegyi jogon ha szon élvezi. Az ezen határozat ellen érvényesített panaszt figyelembe venni nem lehetett, mert — bár a n.-i takarékpénztár, mint az ingatlannak telekkönyvi tulajdonosa, abban az esetben, ha a szóban forgó ingatlanalak megfelelő adóját, az ingatlanra vezetendő végrehajtás útján kellene behajtani, a végrehajtást tűrni tartozik, — az adónak fizetésére azon oknál fogva nem kötelezhető, mivel — eltekintve attól, hogy 89