Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó halászat nem tartozik a mező- és erdőgazdaság fogalma alá és ezért az abban foglalkoztatott alkalmazottakat gazdásági cselédeknek minősíteni nem lehet. Tehát a szóbanforgó épület nem gazdasági cselédház és ezért a '200'1927. sz. H. Ö. 2. §. (1) bekezdés 8. pontja alapján állandó adómentesség nem illeti meg. Haltenyésztési üzemben alkalmazottak lakásául szolgáló épületek, házadó-kötelesek. (1678. ejh. — 5545/1927. P.) MinLhogy a mesterséges halícnyésztés a 300'1925. sz. P. M. rtendelet 2. §.1. pontja és az ehhez fűzött utasítás (7) bekezdése szerint általános kereseti adó alá eső haszomhajtó foglalkozás s a mesterséges halastavak a 100/1925. sz. P. M. rendedet 2. §. 8. pontja szerint nem tárgyai a földadónak, — ennélfogva a haltenyésztés sem erdő-, sem mezőgazdaságnak, nem minősül s a benne alkalmazott gépész sem gazdasági cseléd, következőleg a lakásául szolgáló nem gazdasági cselédházat állandó adómentesség a 200/1925. sz. P. M. rendelet 2. §. (1) bekezdésének 6. pontja alapján rem illeti meg. Földbirtokkal együtt a föld bérlőjének használatára átengedett és a földbérlőnek lakásul szolgáló épületek házadó alá esnek. (710. ejh. — 17.575/1905. P.) Az 1868: XXII. törvénycikk 2. §-a k) pontja és illetve az ezt pótló 1870 : LI. törvénycikk 2. §-a értelmében házadó alá nem tartoznak a gazdasági épületek és a gazdasági cselédlakok. Önérthető és e tekintetben a panaszolt határozatnak indokolása meg nem állhat, hogy ezekre az ilyképen adómenteseknek kimondott gazdasági épületekre és illetve gazdasági cselédlakokra is kiterjed az 1868 : XXII. törvénycikk 2. §-a m) pontjában! foglalt, azonban az összes előző pontokban felsorolt épületelvre vonatkozó az a feltétel, hogy ez a mentesség csupán annyiban foroghat fenn. amennyiben mindezek az épületek a kérdéses célra kibérelve, vagy más célra bérbeadva nincsenek, mert hiszen ez utóbbi esetre az 1868 : XXII. törvénycikk 3. §-ában foglalt az a rendelkezés vonatkozik, mely szerint oly ház, lakrész és a háznak minden oly helyisége, mely tényleg bérbe van adva, különbség nélkül mindenütt házadó alá esik, a tiszta házbérjövedelem alapján. Viszont az 1870 : LI. törvénycikknek előbb idézett 2. §-a az 1868 : XXII. törvénycikknek ezt a 3. §-át a többi rendelkezésektől eltekintve, azzal a rendelkezésseJ pótolta, hogy a kibérlettekmek, vagyis tehát házadó alá esőknek nem tekintendők a földbirtokkal együtt a föld bérlőjénetk használatára átengedett gazdasági épületek és cselédlakok, úgyszintén a gazdasági és erdei tisztek bérfizetés nélküli szaibad lakai, valamint a vasúti őrházak, sem. E törvényrendelkezéseknek egybevetéséből kitetszik, hogy adómenteseknek csupán a) a gazdasági épületek és b) a gazdasági cselédlakok veendők és 60