Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó pedig ai törvény célzata szerint, nemkülönben az egyenes adó­törvények és szabályok hivatalos összeállítás (régi) „Házadó"-ra vo­natkozó részének 92. §-a éneimében addig, amíg tulaj donképeni rendeltetésüknek megfelelően használtatnak. A tárgyiratokból ki­tetszik, hogy a panaszolt esetben adózó ügyfélnek azokról az épü­leteiről van szó, amelyek az adózó ügyfélnek tulajdonát képező földbirtokkal együtt a föld bérlőjének használatára át engedtettek ugyan, azonban azok a földbérlőnek lakásaiul szolgálnak. Nem szenved kétséget s ennek ellenkezője adózó ügyfél beadványai­ban sehol se vitatlatik, hogy ezek az ilyképen a földbérlő la­kásául szolgáló épületek a gazdasági cselédlakok sorába nem so­rolhatók, hogy tehát azokat ezen a címen adómentesség nem il­letheti. De el nem fogadható a panaszolt határozatnak az az ál­láspontja sem, hogy ezek az adózó ügyfélnek tulajdonát képező föld­birtokkal együtt a föld bérlőjének használatára átengedett s tény­leg a föld bérlőjének lakásaiul szolgáló épületek adómentes gaz­dasági épületeknek volnának tekintendők, mert az egyenes adó­törvények és szabályok hivatalos összeállítás (régi) ,.Háizadó"-ra vo­natkozó részének 92. §-a szerint adómentes gazdasági épületek alatt csak a mezőgazdaság folytatására szükséges, emberi lakásul nem használható és valamely jószág (földbirtok) tartozékát képező oly íjpületek értendők, melyek tulajdonképeni rendeltetésüknek meg­felelőleg használtatnak és a földbirtoktól elkülönítve bérbeadva nincsenek. Ez okból adózó ügyfélnek a kérdéses célra szolgáló házait adóköteleseknek kimondani és az elsőfokú hatóság által az 1868 : XXII. illetve az 1883 : XLVI. törvénycikk értelmében ki­vetett házadót fentartani kellett. A magyar királyi közigazgatási bíróságnak előző Ítéletére történt hivatkozás a panaszolt határo­zatnak fen tartására elfogadható okul nem szolgálhalott és pedig azért, mert a bíróságnak egy konkrét esetben hozott határozata a további határozatok meghozatalánál jogforrást nem képez. Adózó ügyfélinek a védirat során előadott az a kifogása, hogy a földbér­lők e földbérletük után III. osztályú (általános) kereseti adóval meg lévén róva, az ilyképen reájuk — a haszonbérösszegnek ala­pul vételével kiróvott III. osztályú (általános) kereseti adó pó­tolja azt az adót is, amely a kérdéses épületek után kivetendő volna : elfogadhatónak szintén nem találtatott és pedig azért, mert a házadó a háztulajdonos által a ház évi tiszta haszonértéke alap­jain fizetendő, a III. osztályú (általános) kereseti adónak tárgyát pedig a haszonhajtó foglalkozás — tehát ebben az esetben a ha­szonbérlettel való foglalkozás, alapját pedig az ebből származó kereset, vagy jövedelem képezi s ennek az adónak kivetésénél, az 1875 : XXIX. törvénycikk 19. §-a 1. pontja szerint a haszon­bérösszeg 25%-a nem képezi a kereseti adónak tárgyát, hanem aiz csupán' a haszonhajtó foglalkozásból eredő törvényszerű leg­kisebb tiszta kereseti nyereménynek kiszámítására szolgál alapul. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom