Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Kázadó kat hozott fel és az 1924. évi törlés helyesbítését kérte. Ezt a kérelmet, minthogy a törlés helyesbítésének a kérdésében a pénzügyigazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján még nem határozott, elsőfokú határozat hozatal végett a pénzügyigazgatósághoz kellett utalni. A 27,661 /VII. sz. véghatározat elleni panasznak az 1925. évre nem leheléit helyet adni. Mert az említett háznak cselédházzá minősítését egymagában a lakásnak a terjedelme — 4 szoba és megfelelő mellékhelyiségek — kizárja, tekintet nélkül a benne lakó gazdasági alkalmazott minőségére és képesítésére, minthogy köztudomásúan, az idézett törvény 2. §. (1) bek. 6. pontja alapján mentesíthető cselédházakban a szóbanforgóhoz hasonló terjedelmű lakások nincsenek, illetőleg ily terjedelmű és minőségű lakást cselédnek nem adnak. A gazdasághoz tartozó erdóori lak adómentes gazdasági cselédlaknak tekintendő (463. ejh. — 12.845/1901 P.) Panaszló főkáp talán azt kéri, hogy az Ny. községben lakó erdőőr által lakolt ház adója Írassék le, mert az mint gazdasági cselédlak állandó mentességet élvez. A panasznak helyt kellett adni, mert az erdőőr akár az 1876. évi XIII. törvénycikkben foglalt cselédtörvény, nevezetesen annak 1, 3, 59. §§-ai, akár az 1879. évi XXXI. törvénycikkben foglalt erdőtörvény vétessék tekintetbe, másnak mint külső gazdasági cselédnek nem minősíthető, és mert ennek következtében az általa lakott épület, mint cselédlak, állandó adómentességben részesül, amint ezt a magyar királyi pénzügyminiszter a kincstári erdőőrök lakásaira nézve 1897. évi március hó 25-én 19485. szám alatt kelt, az azon évi Pénzügyi közlöny 10. számában megjelent körrendeletében ki is mondja. Nyugdíjas gazdasági cseléd és uradalmi kőműves által lakott házat az állandó házadómentesség nem illeti meg. (1750. ejh. — 7203/1929 P.) A m. kir. közigazgatási bíróság Ítélkezési gyakorlata szerint a gazdasági cselédházak akkor is állandóan házadómentesek, ha nem feküsznek is magának a gazdaságnak a területén, minthogy az épületek hol fekvése tekintetében a jogszabály különbséget nem tesz. Ennélfogva csupán abból az okból, hogy a házak a községben vannak, a mentességet megtagadni nem volna jogos. A jelen esetben azonban a mentességet nem lehetett megadni. Mert a bevallás szerint az egyik házban nyugdíjas, a másikban pedig kőműves lakik. Már pedig a nyugdíjast, minthogy szolgálati viszonya, következőleg gazdasági cseléd! foglalkozása, tehát minősége is megszűnt, nem lehet többé gazdasági cselédnek minősíteni. De nem minősül ennek az adómentesség szempont56