Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó Az elmondottakból is nyilvánvaló az, hogy az az épület, amely a gazdasági cseléd természetbeni lakásául szolgál, a földbirtok tartozékát képezi. Nyilvánvaló az is, hogy arra a földbirtok gazdaságának okszerű folytatásához feltétlenül szükség van, mert a hazai viszonyaink szerint a gazdasági cseléd alkalmazásának egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy a gazdasági cseléd természetbeni lakással láttassék el s ekkép az ilyen épületnek, közömbös lévén az, hogy az magán a földbirtokon fekszik-e, vagy sem, a rendeltetése ideje alatt — az adómentességre igénye van. A törvényhozónak ez az akarata, ami a H. H. Ö. idézett pontjához fűzött utasítás (4) bekezdésének utolsó mondatából is kiviláglik, amely mondatban példaképen azokat az eseteket sorolja fel, amelyek a rendeltetésüktől elvont gazdasági cselédházak adómentességének a megszűnését vonják maguk után. Az itt felsorolt példákból az tűnik ki, hogy ezek az épüle tek akkor válnak adókötelessé, ha a rendeltetésük megszűnik, amiből önként következik az is, hogy az adómentességnek mondhatni kizárólagos indoka az épületek rendeltetésének a címén alapul. Nagy terjedelmű lakás (4 szoba és mellékhelyiségek) nem minősíthető gazdasági cselédlakásnak. (1606 ejh.. — 18.918/1925 P.) A nem vitás tényállás szerint az 1924. évi adófőkönyvben 227. sz. alatt, az 1925. évi lajstromban pedig 235. 1. tétel alatt felvett ház a községtől mintegy négy kilométernyire fekvő csonkás tanyán négy szobából és megfelelő mellékhelyiségekből áll, amelyeket úgy 1924. mint 1925. évben egy, a tanítóképző három osztályát végzett ispán illetőleg intéző lakott. A pénzügyigazgatóság a fél kérelmére, 11.375/VII. 1925. számú határozatával a házat cselédháznak minősítve, az 1924. évi házadó és házhaszonrészesedés címén 10.33 aranykorona törlését elrendelte. Az 1925. évre kivetett házadó és házhaszonrészesedés törlése iránt beadott felebbezésével azonban 27.661 /VII. 1925. számú végihatározatával a pénzügyigazgatóság az adózót elutasította azzal az indokolással, hogy a szóbanforgó ház cselédháznak nem minősíthető az 1922 : XXII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 182.000/1922. P. M. számú rendelet 7. §-a 4. pontja szerint. Az adózó a panaszában a törlést mind a két évre az idézett jogszabály alapján kérte és a megállapított tényállás alapul vétele mellett az említett háznak cselédház minőségét vitatta. A pénzügyigazgatóságnak az 1924. évre vonatkozó 11,375/VII. 1925. számú határozatát az adózó azért támadta meg, mert ez a határozat nem rendelte el a tényleg befizetett adó és részesedés teljes összegben való törlését. Erre nézve az adózó a panaszban adato55