Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Kereseti adó A mesterséges úton űzött haltenyésztés általános kereseti adó alá esik és pedig függetlenül attól, hogy azt természetes vagy mesterséges tavakban folytatják. (1599. ejh. — 4942/1926. P.) A panasszal megtámadott általános kereseti adó az 1925. évi 300. számú H. ö. 2. §-a alapján az adózó fél tógazdaságában folytatott halászati üzemének jövedelme után lett kiróva, amely­nek ellenében adózó fél azt hozta fel, hogy a kataszteri birtokív szerint az összesen 833 h. 975 öl kiterjedésű tóterületből 550 h. 873 öl mint ősi tóterület földadó alá nem eső terület tartatik nyilván, míg 283 h. 103 öl mint nádas és rét terület van feltün­tetve és ezen terület után földadó is ki van róva és minthogy az ősi 550 h. 873 öl kiierjedésű tóterület nem mesterséges halastó és így a hivatkozott törvényszakasz értelmében az általános ke­reseti adónak nem tárgya, míg a további 283 h. 103 öl utam vagy kereseti, vagy földadó fizetendő, panaszbeli kérelme tehát arra irányul, hogy a kereseti adó 2,'a része egészben töröltessék, míg a földadóval megrótt 283 h. 103 öl után, vagy a kereseti adó V« része, vagy ezen terület után előirt földadó törlése rendeltessék el. Azr adófelszólamlási bizottság saját közvetlen helyi ismere­téin alapuló megállapítása szerint adózó fél halastaván rendsze­res haltenyésztést folytat, amennyiben azt rendes halköltő, halte­nyésztő és halhízlaló készülékek mellett és rendes tógazdasági intéző alkalmazásával folytatja és minthogy a tavak vízduzzasztó és vízlevezető zsilipekkel és egyéb, a mesterséges haltenyésztéshez szükséges készülékekkel vannak ellátva, a bizottság adózó félnek azt a kifogását, hogy a halastavak nagyobb része természe­tes és nem mesterséges tavaknak tekintendő és mint ilyenek az általános kereseti adónak nem tárgyai, elfogadhatónak nem ta­lálta. Minthogy pedig az adófelszólamlási bizottság fenti tény­megállapításait adózó fél panaszirala során meg nem cáfolta, a bíróság adózó félnek a technikai berendezésiekkel ellátott ta­vakban űzött ezen mesterséges haltenyósztése, mint üzleti vállal­kozásból eredő, tehát általános kereseti adó alá eső foglalkozás­ból származó jövedelme adókötelezettségét e helyütt szintén meg­állapította és pedig annyival is inkább, mert ezen adókötelezett­ség lényegileg nem attól van függővé téve, hogy a haltenyésztés természetes avagy mesterséges tavakban folytattatik, hanem attól, hogy maga a haltenyésztés, mint ilyen, mesterséges úton és mint üzleti vállalkozás keresetszerűen folytattassék, ez a ténykörülmény pedig, — a jelen esetben a fenti megállapítás, — úgy az üzeni kiter­jedésére, folytonosságára és állandóságára való tekintettel, két­ségtelenül megállapítható. Ami pedig adózó félnek azt a kifogását illeti, hogy a ka­taszteri birtokívben nádas és rétterületnek feltüntetett 283 h. 103 öl kiterjedésű és földadóval megrótt terület ezen okból egyúttal 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom