Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)
A közigazgatás szervezete. — Vegyes rendeletek. ved. De ezenkívül a méltányosság is azt hozza magával, hogy a megadóztatás tárgyát képező oly szükségleti czikkek után, a melyek, habár külföldről származnak is, de hazánkban fogyasztatnak el, a szállítási szerződések — a mennyire csak lehetséges — szintén hazánkban köttessenek meg, és a megkötött szerződés alapján kirovandó adó itt és javunkra fizettessék. Hogy tehát az e részben tett sajnos tapasztalatok, — melyek főleg a köszénszállitásoknál váltak szembeötlővé — a jövőben elő ne forduljanak: e végből felhívom a törvényhatóságot, miszerint hatáskörében erélyesen oda hatni szíveskedjék, hogy ha oly külföldi czégeknél, illetőleg vállalatoknál biztosittatnak szállítások, a melyek hazánkban bejegyzett képviselőségekkel (fióküzlettel) birnak, az ez iránti szerződések mindenkor az itteni képviselőségekkel (fióküzletekkel), nem pedig a külföldön levő anyaüzlettel köttessenek meg. és hogy a szállítási szerződések másolatai az illetékes királyi adófelügyelőkkel közöltessenek. 36796. sz. -r - Bm. 1893. máj. 23. Körrendelet a községek és rendezett tanácsú városok által kötött és törvényhatósági jóváhagyás alá tartozó jogügyleteknek illeték kiszabás végett való bejelentése tárgyában. Kérdés merülvén fel az iránt, hogy az 1881: XXXIV. törvényezikknek a hatósági jóváhagyáshoz kötött illetékköteles jogügyletek bejelentése körül követendő eljárásra vonatkozó rendelkezései oly esetekben, midőn ily jogügyletek községek vagy rendezett tanácsú városok által köttettek, mily értelemben alkalmazandók: szükségesnek találtam egységes eljárás biztosítása, valamint az e téren keletkező kétségek megelőzése végett a m. kir. pénzügyminister ur meghallgatása után következőket kijelenteni : 1. Azon eljáró hatóság alatt, mely a jóváhagyáshoz kötött jogügyletet az idézett törvényezikk 4. §. b) pontja értelmében illetékkiszabás végett bejelenteni köteles: oly esetekben, midőn község (kis- és nagyközség vagy rendezett tanácsú város) ilynemű ügyletéről van szó, tekintettel arra, hogy a jóváhagyás a törvényhatóság törvényes hatáskörébe tartozik, a törvényhatóság értendő, ebből folyólag az ily jogügyleteket illetékkiszabás végett a törvényhatóság tartozik az illetékes pénzügyi hatóságnak bejelenteni. 2. A szóban levő törvény 5. §. d) pontjában kitűzött 15 napi bejelentési határidő pedig a törvényhatóság jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedésétől, illetőleg felebbezés esetében a jóváhagyó felsőbb rendelet leérkeztétól lesz számitandó. 3. A végből, hogy netaláni mulasztás esetében a többször idézett törvényezikk 10. §. e) pontjában kimondott felelősség fennakadás nélkül alkalmazható legyen, a törvényhatóság jóváhagyó határozatában a bejelentés teljesítésével megbízandó közege minden egyes esetben névszerint lesz megjelölendő, a kinek a törvényes jogkövetkezmények terhe alatti szoros kötelessége lesz saját érdekében is az ügy lebonyolítását figyelemmel kisérni s annak egyes stádiumait a bejelentési határidő megtarthatása tekintetéből személyesen nyilvántartani. A törvényhatóság jóváhagyó határozatainak ezen rendelkezéshez képest leendő megfelelő szövegezésének ellenőrzése a törvényhatóság első tisztviselőjének teljes felelősséggel járó feladatát fogja képezni. 44384. sz. Bm. 1893. jun. 13. Körrendelet a vármegyei levéltárakban kezelt birtokrendezési iratoknak az illető kir. törvényszékekhez való áthelyezése tárgyában. Több izben kérdés támadt már az iránt, hogy az eredetileg vármegyei levéltárakban kezelt birtokrendezési (úrbéri, tagositási) iratok és mérnöki munkálatok, melyek később a kir. törvényszékekhez jutottak, véglegesen vájjon a vármegyei vagy a birósági irattárakban helyezendők-e el megőrzés végett? Minthogy a kérdéses birtokrendezési iratok a vármegyék tulajdonát nem képezik, és csak azért kerültek a vármegyei levéltárakba, mert azokat az illető községek érdekében az úrbéri (akkoron alispáni) bíróságnak kellett biztos őrizet alá venni, mely megyei úrbéri biróságnak jogutódját az 1871 : XXXI. törvényezikk 183. §-ának e) pontja szerint a kir. törvényszék képezi, az 1871: LIII. t.-czikk 53. §-a pedig egyenesen rendeli, hogy a birtokrendezési térkép és földkönyv az eljárt kir. törvényszék irattárában őriztessék; minthogy továbbá akár a peressé vált birtokviszonyok rendezésének, akár a telekkönyvek átalakításának, akár a telekkönyvi betétek szerkesztésének czéljaira leggyakrabban a bíróságoknak van szüksége ez iratokra; minthogy végül czélszerütlennek mutatkozik, hogy a birtokrendezési iratok, melyek közül az 1871. év végével teljesen be nem fejezett ügyekre vonatkozók mindenesetre a kir. törvényszékeknél őriztetnek, kétfelé kezeltessenek: mindezen indokoknál fogva az igazságügyminister úrral egyetértöleg ezennel elrendelem, hogy a netán még vármegyei levéltárban található ilynemű iratok az illető kir. törvényszékekhez haladéktalanul áttétessenek, illetőleg a mennyiben már ez utóbbiakhoz át lennének téve, a további nyilvántartásból, vagyis a visszakövetelendő iratok sorából töröltessenek.
