Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Vegyes rendeletek. ved. De ezenkívül a méltányosság is azt hozza magával, hogy a megadóztatás tár­gyát képező oly szükségleti czikkek után, a melyek, habár külföldről származnak is, de hazánkban fogyasztatnak el, a szállítási szerződések — a mennyire csak lehetséges — szintén hazánkban köttessenek meg, és a megkötött szerződés alapján kirovandó adó itt és javunkra fizettessék. Hogy tehát az e részben tett sajnos ta­pasztalatok, — melyek főleg a köszénszál­litásoknál váltak szembeötlővé — a jövő­ben elő ne forduljanak: e végből felhívom a törvényhatóságot, miszerint hatáskörében erélyesen oda hatni szíveskedjék, hogy ha oly külföldi czégeknél, illetőleg vállalatok­nál biztosittatnak szállítások, a melyek ha­zánkban bejegyzett képviselőségekkel (fiók­üzlettel) birnak, az ez iránti szerződések mindenkor az itteni képviselőségekkel (fiók­üzletekkel), nem pedig a külföldön levő anyaüzlettel köttessenek meg. és hogy a szállítási szerződések másolatai az illetékes királyi adófelügyelőkkel közöltessenek. 36796. sz. -r - Bm. 1893. máj. 23. Körrendelet a községek és rendezett tanácsú városok által kötött és törvény­hatósági jóváhagyás alá tartozó jogügyleteknek illeték kiszabás végett való bejelentése tárgyában. Kérdés merülvén fel az iránt, hogy az 1881: XXXIV. törvényezikknek a hatósági jóváhagyáshoz kötött illetékköteles jogügy­letek bejelentése körül követendő eljárásra vonatkozó rendelkezései oly esetekben, midőn ily jogügyletek községek vagy ren­dezett tanácsú városok által köttettek, mily értelemben alkalmazandók: szükségesnek találtam egységes eljárás biztosítása, vala­mint az e téren keletkező kétségek meg­előzése végett a m. kir. pénzügyminister ur meghallgatása után következőket kije­lenteni : 1. Azon eljáró hatóság alatt, mely a jóváhagyáshoz kötött jogügyletet az idézett törvényezikk 4. §. b) pontja értelmében illetékkiszabás végett bejelenteni köteles: oly esetekben, midőn község (kis- és nagy­község vagy rendezett tanácsú város) ily­nemű ügyletéről van szó, tekintettel arra, hogy a jóváhagyás a törvényhatóság tör­vényes hatáskörébe tartozik, a törvényha­tóság értendő, ebből folyólag az ily jog­ügyleteket illetékkiszabás végett a törvény­hatóság tartozik az illetékes pénzügyi hatóságnak bejelenteni. 2. A szóban levő törvény 5. §. d) pont­jában kitűzött 15 napi bejelentési határidő pedig a törvényhatóság jóváhagyó határo­zatának jogerőre emelkedésétől, illetőleg felebbezés esetében a jóváhagyó felsőbb rendelet leérkeztétól lesz számitandó. 3. A végből, hogy netaláni mulasztás esetében a többször idézett törvényezikk 10. §. e) pontjában kimondott felelősség fennakadás nélkül alkalmazható legyen, a törvényhatóság jóváhagyó határozatában a bejelentés teljesítésével megbízandó közege minden egyes esetben névszerint lesz meg­jelölendő, a kinek a törvényes jogkövet­kezmények terhe alatti szoros kötelessége lesz saját érdekében is az ügy lebonyolí­tását figyelemmel kisérni s annak egyes stádiumait a bejelentési határidő megtart­hatása tekintetéből személyesen nyilván­tartani. A törvényhatóság jóváhagyó határoza­tainak ezen rendelkezéshez képest leendő megfelelő szövegezésének ellenőrzése a tör­vényhatóság első tisztviselőjének teljes felelősséggel járó feladatát fogja képezni. 44384. sz. Bm. 1893. jun. 13. Körrendelet a vármegyei levéltárakban kezelt birtokrendezési iratoknak az illető kir. törvényszékekhez való áthelyezése tárgyában. Több izben kérdés támadt már az iránt, hogy az eredetileg vármegyei levéltárakban kezelt birtokrendezési (úrbéri, tagositási) iratok és mérnöki munkálatok, melyek később a kir. törvényszékekhez jutottak, véglegesen vájjon a vármegyei vagy a birósági irattárakban helyezendők-e el meg­őrzés végett? Minthogy a kérdéses birtokrendezési iratok a vármegyék tulajdonát nem képe­zik, és csak azért kerültek a vármegyei levéltárakba, mert azokat az illető közsé­gek érdekében az úrbéri (akkoron alispáni) bíróságnak kellett biztos őrizet alá venni, mely megyei úrbéri biróságnak jogutódját az 1871 : XXXI. törvényezikk 183. §-ának e) pontja szerint a kir. törvényszék képezi, az 1871: LIII. t.-czikk 53. §-a pedig egye­nesen rendeli, hogy a birtokrendezési tér­kép és földkönyv az eljárt kir. törvényszék irattárában őriztessék; minthogy továbbá akár a peressé vált birtokviszonyok ren­dezésének, akár a telekkönyvek átalakítá­sának, akár a telekkönyvi betétek szer­kesztésének czéljaira leggyakrabban a bíró­ságoknak van szüksége ez iratokra; minthogy végül czélszerütlennek mutatkozik, hogy a birtokrendezési iratok, melyek közül az 1871. év végével teljesen be nem fejezett ügyekre vonatkozók mindenesetre a kir. törvényszékeknél őriztetnek, kétfelé kezel­tessenek: mindezen indokoknál fogva az igazságügyminister úrral egyetértöleg ezen­nel elrendelem, hogy a netán még vár­megyei levéltárban található ilynemű iratok az illető kir. törvényszékekhez haladékta­lanul áttétessenek, illetőleg a mennyiben már ez utóbbiakhoz át lennének téve, a további nyilvántartásból, vagyis a vissza­követelendő iratok sorából töröltessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom