Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Vegyes rendeletek. 349 Föltétlenül megkívántatik azonban, hogy a vármegyei levéltárban az onnét akár már áttett, akár mostan átteendő iratoknak nyoma maradjon. Ennélfogva a mutatókönyvekben, elenchusokban stb. feljegyzendő, hogy a kérdéses iratok mely bíróságnak, melyik évi és melyik számához adattak ki? esetleg jelenleg ott minő szám alatt őriztetnek? ugy, hogy azok hollétéről az illető vármegyei levéltár bármikor tájékozást nyújthasson. Az igazságügyminister ur a biróságokat az átvétel tekintetében megfelelóleg utasítani fogja. 46632. sz. Bm. 1893. Jun. 14. Körrendelet az orosz conzulságok előtt hitelesítésre kerülő, magánszemélyektói eredő nem hivatalo s okmány ok másolatai tárgyában. A cs. és kir. közös külügyminister ur tudomásomra hozta, hogy az orosz consulatusok kormányuk részéről utasítva lettek, hogy minden, előttük hitelesítésre kerülő, magán személyektől eredő nem hivatalos okmányról a consulatusi levéltárakban másolatot tartsanak vissza, mely határozmány akkor is alkalmazandó, ha ez iratok az igazságügyi vagy a külügyministerium utján jutnak a consulatushoz. Ennélfogva mindjárt az illető irat benyújtásakor a fél által a kivánt másolat is bemelléklendő. Erről czimedet tudomás és megfelelő eljárás végett ezennel értesítem. 54532. sz. Bm. 1893. Jul. 11. Körrendelet a községi vagyo nt érintő kérdése k tárgyalása körül eddig követett eljárásból származható hátrányos következmények megelőzése tárgyában. A községi vagyont érintő kérdések tárgyalása körül tapaszteltatott, miszerint a községek sok esetben a község tulajdonát képező ingatlanokat a vagyonleltárba és ennek következtében azok jövedelmét a költségelőirányzatba nem veszik fel; később pedig amaz ingatlanoknak a közbirtokosok avagy a volt úrbéreseknek leendő átengedését határozzák el és ebbeli megállapodásaik indokolására a tényleges birtoklás tekintetében kifejlődött gyakorlatra hivatkoznak. Minthogy ily eljárás mellett egyrészt a község öt jogosan megillető jövedelemtől esik el, másrészt idők folyamán maga a község tulajdonjoga is vitássá válik, az ily eljárásból származható hátrányos következmények megelőzése tekintetéből szükségesnek mutatkozik, hogy a törvényhatóságok az 1886: XX. t.-czikk 109. §-a szerint a zárszámadás és a költségvetéshez csatolandó vagyonleltáraknak azon szempontból leendó megbirálhatása czéljából. vájjon a községi vagyon állagát hiány nélkül magukban foglalják-e, azokat a községi ingatlanok tulajdonjogát igazoló telekkönyvi hiteles kivonatokkal egybehasonlithassák. Ez okból az igazságügyi minister úrral tárgyalásokat folytattam, melyek eredményeként az összes kir. bíróságok, mint telekkönyvi hatóságok körrendeletileg oda utasíttattak, hogy a községek, valamint községi jegyzők, nem felekezeti jellegű tanítók és iskolák nevére bejegyzett ingatlanokra vonatkozó telekkönyveknek, illetve telekkönyvi betéteknek bélyegtelen hiteles kivonatát azon törvényhatóság részére küldjék meg, melyhez a kérdéses község tartozik. Ezen intézkedés folytán most már módjában lesz a törvényhatóságnak az 1886: XXII. t.-czikk 109. §-a szerint a községi zárszámadásokhoz és költségvetésekhez csatolandó vagyonleltárakat a hiteles telekkönyvi kivonatokkal mindenkor egybehasonlitani és ezen alapon egyfelől a községi ingatlanok állagának épségben való fentartására felügyelni, másfelől arról, vájjon amaz ingatlanok jövedelmei a községi költségelőirányzatok és számadásokban hiány nélkül felvétettek-e, meggyőződni; mihez képest felhívom a vármegye közönségét, hogy a községi vagyont érdeklő kérdések tárgyalása alkalmával, különösen pedig a költségvetések és zárszámadások elbírálásánál a telekkönyvi bíróság által közlendő adatokra ezentúl mindenkor kiváló figyelemmel legyen; mi végből a szóban levő kivonatok alapján azoknak a községekkel leendő közlése előtt a községek törzsi vagyonairól számvevősége által egy nyilvántartási könyvet szerkesztessen és abba, a mennyiben valamely község az 1886: XXII. t.-czikk 110. §-a alapján ingatlan vagyon szerzését, avagy annak csak kivételes esetekben megengedhető elidegenítését vagy felosztását felsőbb jóváhagyás mellett elhatározná, az időközi változásokat is jegyeztesse be. Ezen nyilvántartás segélyével egyúttal a vármegye közönsége a községek vagyonának a törvény rendelkezései értelmében leendő okszerű kezelését is folytonos figyelemmel kisérheti és az ellenőrzés rendszeres gyakorlása mellett oda hathat, miszerint a községi kiadások fedezésére rendelt községi közvagyon jövedelmének gyarapodásával, a némely községben már is magasra emelkedett pótadók elkerülhetlen szükség nélkül ne fokoztassanak, sót ellenkezőleg apasztassanak. Egyáltalán abbeli várakozásomnak adok kifejezést, miszerint a vármegye közönsége a nyilvános vagyon tekintélyes részét képező községi ingatlanok ezen jellegének