Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Birtokügyre vonatk. rendelk. Vegyes rendeletek 347 álló tételeket kitüntető tlkvi kivonat, ritka kivételektől eltekintve, elegendő volna. Ezen vett értesülés alapján felhívom a törvényhatóságot, utasitsa a megyei, r. t. városi s községi közigazgatási községeket, hogy a fennálló szabályok értelmében bélyegmentesen kiállítandó tlkvi másolatok elkészítésével a tlkvi hatóságokat szükség nélkül ne terheljék és ha teljes másolat okvetlenül nem szükséges, vagy külön elrendelve nincs, csak a szükséges adatok megszerzésére szorítkozzanak, a rövid kijegyzéseket pedig, ha a tlkvi hatóság helyben van, közvetlenül eszközöljék. Hívja fel különösen a megyei árvaszéket a megye területén netán levő r. t. városok, esetleg gyámhatósági joggal felruházott községek árvaszékeit, miként szigorúan hagvják meg hivatalos beavatkozást igénylő esetekben a hagyaték leltározását j teljesítő közegeknek, úgyszintén az örökö- j södési eljárás vezetésével megbízott gyám- ! hatósági kiküldötteknek, hogy ha csak vala- I mely különös oknál fogva teljes tlkvi máso- I latra szükség nincsen, az 1880: XLVI. t.-cz. í 6. §-nak b) pontjában körülirt kivonatos másolat kiszolgáltatása végett keressék meg a tlkvi hatóságokat. Jelen rendeletem minden késedelem nélküli pontos végrehajtását elvárom. 34.359. sz. Körrendelet a telekkönyvi kivonatok iránti megrendelések bélyegkötelezettsége tárgyában. Fölmerült kételyek eloszlatása czéljából ezennel kijelentem, hogy a tlkvi kivonatok iránti megrendelések után az illetéki díjjegyzék 13. tételének 2. pontjában meghatározott 30 kros bélyegilleték abban az esetben rovandó le, ha a megrendelés a tlkvi hatósághoz intézett és czimzett alakszerű folyamodványban történik, mert a birói ügyviteli szabályok módositása és kiegészitése tárgyában 1881. évi november hó 1-én kiadott 3274. számú igazságügyministeri rendelet 2. §-a értelmében, ezek a beadványok az iktatóba vezetendők és ennélfogva szabályszerű bírósági elintézésben részesitendök. Ellenben a tlkvi hatóságokhoz vagy a tlkvi iroda vezetőjéhez czimzett levél vagy postautalvány alakjában történt megrendelések föltétlenül bélyegmentesek, minthogy a tlkvi rendtartás 175. §-a értelmében, a tlkvi kivonatok másolatainak kiadásához előzetes birói engedély nem szükséges, ezek a megrendelések csupán a megrendelési lajstromba vezetendők és ekkép külön birói intézkedést vagy határozatot nem igényelvén, az illetéki szabályok 1. §-ának C) 2. pontjában jelzett bélyegköteles beadványok minőségével nem bírnak. Vegyes rendeletek. 11.642. sz. 1882. Bm. apr. Körrendelet a »pesti magyar kereskedelmi bank*, a »m agyar általános földhitel-részvénytársaság* és a »m agyar jelzálog-hitelbank* zálogleveleinek a közigazgatás minden ágazatában üzleti biztosítékul elfogadhatása tárgyában. A m. kir. pénzügyminister urnák f. évi február hó 23-án 9802. szám alatt kelt közleménye szerint, a »Pesti magyar kereskedelmi bank«, a »Magyar általános földhitelrészvénytársaság* és a »Magyar jelzáloghitelbank* 1880. évről szóló mérlegeit, az ezen részvénytársaságok záloglevél-forgalmára és a forgalomban levő záloglevelek biztosítására szolgáló külön biztosíték öszszegeire vonatkozó kivonattal együtt átküldvén, azokból kitűnt, hogy mind a három pénzintézet záloglevelei, illetőleg az azok fedezésére és biztosítására szolgáló külön alapok, az 1876 : XXXVI. t.-cz. egyes határozmányainak megfelelnek, s azért a közigaztatás minden ágazatában üzleti biztosítékul az államkincstár részéről elfogadhatók. Erről (a czimet), hivatkozással 1879. évi 50.045. sz. a. kelt körrendeletemre, tudomás végett ezennel értesitem. 33.387. sz. 1884. nov. 31. Bm. Körrendelet a hazánkban fióküzletekkel biró külföldi czégekkel, illetőleg vállalatokkal kötendő szállítási szerződések tárgyában. Tapasztaltatott, hogy némely szállító czégek részéről, melyeknek főüzletei a lajthántuli tartományokban, hazánkban pedig csak fióküzletei vannak: a szállításoknál, melyeket hazánkban vállalnak el, a szerződést a külföldi föüzlet köti meg, s a szerződésből kifolyólag a fizetendő jövedelmi adó a külföldön rovatik ki és a külföld javára esik. Ezen eljárás hazánk adóképességének jelentékeny hátrányára szolgál s az államkincstár érzékeny anyagi veszteséget szen-