Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Magyarorsz. Horvát-Slavon- s Dalmátorsz. való viszonya. 17 zéséröl és élelmezéséről, mire nézve azonban Horvát-, Sziavon- és Dal­mátországokat illetőleg határoztatik: a) hogy a közösen megszavazandó contingensből Horvát-, Szlavon­és Dalmátországokra eső rész az összes népesség aránya szerint állapit­tatik meg, magában értetvén, hogy ha az eddigi védrendszer átalakit­tatik, az újonnan megállapítandó rendszer szabályai fognak Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokban is alkalmaztatni; b) a Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokra eső ujonczok ezen országok ezredeiben soroztainak; c) végre a besorozásnál gond leszen arra, hogy az ujonczok minő fegyvernemre leginkább alkalmasak s a tengerpart ujonczai főleg a hajóhadba osztatnak be. 8. §. Közös Magyarország s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok közt, mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben, az alább körül­irt módon a pénzügy is. Ehhez képest az összes adórendszer megálla­pítása, az egyenes és közvetett adók megajánlása, az adóknak mind nemeire, mind számtételeire nézve, úgyszintén az adók kivetése, keze­lése és behajtása, uj adók behozása, a közös ügyek költségvetésének megszavazása, valamint a közös ügyek költségeit illető évi zárszámadások megvizsgálása, uj államadósság fölvétele, vagy a mai meglevő adós­ságok convertálása, az ingatlan államvagyon kezelése, átalakítása, meg­terhelése és eladása, az egyedáruságok és királyi jövedelmek (jura re­galia majora) fölötti rendelkezés s általában minden intézkedés, mely a sz. István koronája alatt álló országokkal közös pénzügyi tárgyra vonat­kozik, a magyar sz. korona összes országainak közös országgyűlését illeti; a horvát-, sziavon államföldbirtok eladására nézve mindazonáltal azzal a megszorítással, hogy e részben meghallgatandó a horvát-szlavon­dalmát országgyűlés is, a melynek beleegyezése nélkül eladás nem tör­ténhetik. S mindezen tárgyakra nézve a közös pánzügyi kormányzat, mely a közös országgyűlésnek felelős m. kir. pénzügyminister által gyakoroltatik, Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokra is kiterjed. 9. §. Közös ügyei a magyar korona összes országainak a pénz-, érczpénz- és bankjegyügy is, valamint a pénzrendszer és az átalános pénzláb meghatározása s azon kereskedelmi és államszerződések meg­vizsgálása és jóváhagyása, melyek sz. István koronája országait egyaránt illetik; a bankokat, hitel- és biztositó intézeteket, szabadalmakat, a mértéket és súlyt, árubélyeget és minta-biztositást, fémjelzést, irói és művészi tulajdont illető intézkedés; a tengerészeti, kereskedelmi, váltó és bányajog s általában a kereskedelem, vámok, távírda, posták, vasutak, kikötök, hajózás s azon állami utak és folyók ügye, a melyek Magyar­országot s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokat közösen érdeklik. 10. §. Az iparügy rendezésére nézve, a házaló kereskedést is ide értve, úgyszintén a nem közkereseti egyesületek ügyében s az útlevél­rendszert, az idegenek fölött gyakorlandó rendőrséget, az állampolgár­ságot és honositást illetőleg közös ugyan a törvényhozás, de ezen tár­gyakra nézve a végrehajtás Horvát-, Sziavon- és Dalmátországoknak tartatik fen. 11. §. Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok elismerik, hogy azon költségekhez, melyeket egyfelől a magyar korona országai és 0 Felsége többi országai közt közöseknek ismert, másfelöl maguk a magvar korona összes országai közt fenébb közösöknek jelölt ügyek igényelnek, adó­képességök arányában volnának kötelesek járulni, 12. §. Y,y, adóképességi arány, ugyanazon hivatalos adatok szerint, a He«erl(l«: Közii?. törvénytár. I 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom