Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

18 A közigazgatás szervezete. — Magyarorsz. Horvát-Slavon,- s Dalmátorsz. való viszonya. melyeknek alapján a magyar korona országainak a közös ügyek költségeihez hozzájárulási aránya 0 Fels'ége többi országaival szemben tiz évre meghatároztatott, ugyanazon időre Magyarországra nézve 93 5,592.201 Horvát- s Szlavonországokra nézve pedig C 4,407.799 százalék. 13. §. Miután azonban Horvát- és Szlavonországok összes tiszta jövedelmi azon összeget, mely a fenebbi szakaszban érintett adóképességi kulcs szerint a közös ügyek költségeiből rájok esnék, ez idő szerint csak ugy fedezhetnék, ha a beligazgatásukra szükséges összegek nagyobb részét is átaladnák: Magyarország, tekintettel azon testvéri viszony megújítására, a mely közte s Horvát- és Szlavonországok közt századok óta fenállott, kézséggel beleegyezik, hogy Horvát- és Szlavonországok jövedelmeiből mindenekelőtt bizonyos összeg, mely ez országok beligazgatási költségeire időnkint egyezményileg megállapíttatik, vonassék le, s a beligazgatási szükséglet fedezése után fenmaradt összeg fordittassék a közös ügyek által igényelt költségekre. 14. §. A megelőző szakaszokban kifejtett elv alapján egy részről Magyarország, más részről Horvát- és Szlavonországok közt a következő pénzügyi egyezség jött létre. 15. §. Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete azon tiz évre, a meddig a magyar korona országai és ö Felsége többi országai közt fenálló egyezmény tart, 2,200 000 frtban állapittatik meg. 16. §. Ez összeg mindenekelőtt Horvát-Szlavonországok egyenes és közvetett adóinak és egyéb közjövedelmeinek 45°/0 százalékával fedeztetik, vagyis azon országok összes bevételeiből annyi százalék szolgáltatik be azon horvát-szlavón országos vagy törvényhatósági pénztárba, a hová a társországok törvényhozása vagy kormánya kivánni fogja. 17. §. Horvát-Szlavonországok összes bevételeinek 55 százaléka a közös költségek fedezésére, a közös kincstárba szolgáltatandó be. 18. §. Azon jövedelmek közül, a melyek a 16. és 17. §§-ok szerint Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete és a közös ügyek költségei közt megosztandók, kivétetnek: a) a bor- és husfogyasztási adók, melyek Horvát-Szlavonországokban, az eddigi gyakorlat szerint, továbbá is a községi kiadások fedezésére fordíttathatnak; b) az 1867. XII t.-cz. folytán a határvám jövedelmei. 19. §. Ha Horvát-Szlavonországok kormányzati területe, Dalmatia tettleges visszacsatolásával, vagy a határőrség közigazgatási egyesítése által növekednék: a Horvát-Szlavonországokkal egyesitett területek jövedelmei szintén a 16. és 17. §§-ban megállapított kulcs szerint osztatnak meg a horvát-szlavón beligazgatás s a közös ügyek költségei közt. 20. §. A jelenleg fenálló országos pótlék, mint Magyarországban, Horvát Szlavonországokban is, az államadókhoz csatoltatik. 21. §. A horvát-szlavón földtehermentesitési adóság évi törlesztési kamat- és kezelési szükséglete a földtehermentesitési pótlékok bevételeiből fog fedeztetni és az ezen szükségletnek megfelelő összegek a horvátszlavón földtehermentesitési igazgatóság pénztárának fognak kiadatni. Ezen határozmány már az 1890. évre vonatkozólag Magyarország és a Horvát-Szlavonországok közt megejtendő leszámolásnál is alkalmazandó. Az 1889. deczember ol-ig a horvát-szlavón lőldtehermentesitési pótlékok bevételeiből felhalmozódott feleslegekről, melyeknek összege közös egyetértéssel 2,600.000 frtban állapittatik meg, külön törvény intézkedik az