Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Az ország területéről. í) beczikkelyezett. határegyezmény alapján megállapított egész határvonalon, azaz a Besztercze-Xaszód vármegyében fekvő hár­mas határponttól (triplex confinium) kezdve ezen vármegye, valamint Maros-Torda, Csik, Háromszék, Brassó, Fogaras, Szeben, Hu­nyad és Krassó-Szörény vármegyék szélén, ezen utóbb nevezett vármegyében fekvő Orsováig. a hol a határvonal egyenesen a Dunáig húzódik, közvetlenül az erre külön szervezendő és kirendelendő m. kir. csendörséget illeti, és pedig előljáró tiszt­jeinek s az érdekelt vármegyei törvény­hatóságoknak egyetértő felügyelete alatt. 2. §. A csendőrség teendői pedig a kö­vetkezők : a) tartozik első sorban felügyelni arra, hogy az egész határvonalon a határjel­zésre felállított jelek. t. i. kólobor, határ­oszlopok, határhalmok, határárkok és ma­gassági mérj egyek, ugy mint a határtérképen elő vannak tüntetve, jelenlegi helyeiken, valamint az erdóátvágások, és általában az egész határvonal teljes épségben fen­tartassanak; b) tartozik ezen kőlobor. határoszlopok, határhalmok, határárkok magassági mér­jegyek, erdóátvágások és határvonal ép­ségben tartása ellen bármely részről meg­kisérlendö minden ténykedést azonnal meg­akadályozni, szükség esetén az illetékes hatóságtól karhatalmat kérni; c) tartozik a megelőző pontban felsorolt esetek bármelyikét kötelességszerüleg ugy a járásbeli fószolgabirói hivatalnak mint az illető csendörparancsnoknak azonnal körülményesen bejelenteni, és a szükség­hez képest a fószolgabirói hivataltól uta­sítást kérni, s ott, hol szolgabírói kiren­deltség van rendszeresítve — mint a szo­rosoknál — ennek jelentést tenni; d) tartozik minden jogosulatlan határ­átlépőt azonnal letartóztatni, s azt a nála talált tárgyakkal együtt, az illetékes főszol­gabírói hivatalnak átadni; e) tartozik mindenkit, ki az ország ha­tárának megjelölésére szolgáló kőlobort, faoszlopot, árkot, kő- vagy földhalmot, erdőátvcágást vagy magassági mérjegyeket, akár a határvonal megváltoztatására czélzó akár más szándékból ledönti, megsemmi­síti, eltávolítja vagy megrongálja, azonnal letartóztatni, és az illetékes fószolgabirói hivatalnak további törvényszerű eljárás vé­gett átadni. 3. §. Addig is, mig az előző szakasz e) pontjában felsorolt büntetendő cselekmé­nyek megtorlásáról törvény fog intézkedni, azok kihágásnak minősíttetnek, s az 1891. évi 49.396. sz. a. kibocsátott belügyminis­teri rendelet szerint büntetendők. 4. §. Ott, hol területi nehézségek miatt a határfelügyeleti szolgálatra csak egy ut léte­zik, vagy nyitható, mely vagy magán a ha­táron vonul el, vagy váltakozva egyik or­szágból a másik országba vezet át: ezen ut az érdekelt két kormány határfelügye- | Hegedűs: Közig, törvénytár. I. leti közegei részéről mindenkor kölcsönö­sen használható. A határőrizet czéljaira szolgáló utak és közös utak az érdekelt két állam kormá­nyai által utólagosan fognak megállapit­tatni. 5. §. A határőrizetből kifolyó szolgálat kezelésére nézve, a határszéli csendőrör­sök egy, a belügyminister által a honvé­delmi ministerrel egyetértöleg kiadandó tüzetes szolgálati utasítással, valamint egy pontos térképpel látandók el, mely utób­biba a-Magyarország és Románia közti ha­tár, valamint az illető őrs s a vele szom­szédos őrsök felügyeleti körlete lesznek felveendők. 6. §. Ott, hol külön szolgabírói kiren­deltség nem szerveztetik, az útlevél- és tolonczügy a fennálló szabályok értelmében a csendőrség által eszközlendó. EJzen szolgálat kezelésére nézve az ily csendörőrsök a belügyminister által meg­felelő utasítással fognak elláttatni. 7. §. A nemzetközi határegyezmény XI. czikke értelmében azon fekvőségek birto­kosai, melyek egyik országból egészen vagy részben a másikba szakadtak át, jogosítva vannak a szolgálatukban levőkkel és ház­népükkel együtt fekvöségeiknek a határvo­nal által elválasztott egyik részéről annak másik részére közlekedni, gazdasági esz­közeikkel, marháikkal, szerszámaikkal stb. oda-vissza szabadon járni-kelni, tekintet nélkül arra, hogy a birtok részben az egyik, részben a másik állam fenhatósága alá tartozik; szintúgy jogositva vannak termésüket, marháikat, minden földter­mesztvényeiket nyers és feldolgozott álla­potban egyik birtokrészükről a másikra akadálytalanul adó- és illetékmentesen átszállítani. E kedvezmény azonban csak a határ­vonal által akkép elválasztott földterületek termesztvényeiie terjed ki, a nélkül, hogy az illető területek után az egyenes adók behajtását kizárná. Az ezen kedvezményt élvezők tartoz­nak magukat igazolványnyal ellátni, me­lyet a •/, alatt csatolt minta szerint Ma­gyarországban az illető vármegyei törvény­hatóság első tisztviselője (alispán vagy törvényes helyettese), Romániában pedig az illető hatóság praefektje vagy helyet­tese állítanak ki. A magyar vármegyei törvényhatóság első tisztviselője által kiállított igazolvány, az illető román hatóság praefecktje ré­széről, a román hatóság által kiállított igazolvány pedig az illető vármegyei tör­vényhatóság első tisztviselője részéről lát­tamozandó. Az igazolványért és annak láttamozá­sáért semmiféle dij sem fizetendő. Az igazolvány egy évre szól. de meg­újítható. Az igazolvány a határhatóságok kíván­ságára előmutatandó. 8. §. Határsértési esetek az illető já­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom