Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

LO A közigazgatás szervezete. — Az ország területéről. rási főszolgabírói bivatal vagy szolgabírói j kirendeltség részéről, a tényállás tüzetes : felderítése mellett, esetröl-esetre a vár- \ megye alispánjának azonnal bejelentendők, j kinek kötelességében álland az esetet tüzetes előterjesztés kíséretében a belügyministernek, az elintézésre czélzó jaVaslat mellett tudomására hozni, hogy az ily határsértési kérdések ezen minister részé- j ről teendő lépések folytán, a román kir. kormánynyal egyetértőleg megoldathassanak. 9. §. Minden oly eset. melyben magyar alattvaló Romániába átszakadt fekvőség feletti szabad rendelkezési jogában a nemzetközi határegyezmény X. czikke ellenére akadályoztatnék, a belügyminister tudomására hozandó, hegy az erre vonatkozólag egyezményileg biztosított jogoknak a magyar alattvalók részéről akadálytalan gyakorolhatására czélzó intézkedések megtétethessenek. A kitűzött határvonalon belül vagy kívül eső területre nézve támasztott minden magánjogi igény azon ország illetékes bírósága előtt érvényesítendő, a mely országban az egyezményileg megállapított határvonal szerint az illető terület fekszik. Ily kérdésekben közigazgatási hatóságok vészéről való beavatkozásnak helye nincsen. II. A határfolyók és liatárpatakokra vonatkozó liatározmányok végrehajtása. 10. §. A Magyarország és Románia között határt képező folyók és patakokra jelenleg fennálló gátak vagy torlasztóknak megvizsgálása czeljából az 1888: XIV. t.-cz. beczikkelyezett határegyezmény IX. czikke alapján a két állam által vegyes bizottság küldetik ki. 11. §. A kiküldött bizottság feladata az előző szakaszban emlitelt folyókon és patakokon fennálló gátak vagy torlasztok hatásait egyrészt a megállapított határvonalakra, másrészt a szomszéd állam és azok polgárainak érdekeire való befolyásuk szempontjából megbírálni, s azon vízi miiveket, melyek akár a határ megállapított vonalára, akár a szomszéd állampolgárok érdekeire károsaknak találtatnának, megjelölni, illetőleg azok további sorsa iránt javaslatot tenni. 12. §. A bizottság hatásköre minden, > a határfolyókon vagy patakokon fennálló • vizimü vagy vizépitménynél az előző szakaszban jelzett hatásnak megvizsgálására kiterjed, a mennyiben azonban a vizsgálat alkalmával kiderülne, hogy valamely vizimü vagy torlasztó sem a megállapított határvonalakra, sem pedig a szomszéd állampolgárok érdekeire káros befolyást nem gyakorol, hanem csak ugyanazon állam polgárainak érdekeire van befolyással, a melynek területén a vizimü vagy torlasztó fennáll, a további tárgyalás nem tartozik a közös bizottság hatáskörébe, minthogy ily vizimü vagy torlasztó az illető állam külön törvényei által előirt eljárás tárgyát képezi. 13. §. Hogy az érintett feladat helyesen megoldható legyen, a bizottság a határvármegyék alispánjaitól az illető törvényhatóságok vizikönyvébe bevezetett, s a határfolyók vagy patakokon fennálló összes vizimüvek és vizépitmények kimutatását, az 1885: XXIII. t.-czikk VIII. fejezetében előirt eljárás megtörténtének igazolására szolgáló iratokat, s általában az illető vizimüre vonatkozólag a vizikönyv okirattárában levő összes okmányokat beköveteli. A vegyes bizottsági tárgyalásoknál az illetékes törvényhatóság alispánja, illetőleg annak helyettese, továbbá a járási főszolbiró és a királyi kultúrmérnök résztvenni tartoznak. 14. §. A vegyes bizottság megállapodásai jegyzőkönyvbe foglalandók, s a menynyiben a megállapodások valamely vizépitmény vagy vizimü eltávolítására vagy átalakítására vonatkoznának, az indokok minden egyes esetben felsorolandók, úgyszintén az átalakítás módozatai is tüzetesen körülirandók. Ha a vegyes bizottság oly vizimü megváltoztatását vagy lebontását találná szükségesnek, a mely hatósági engedély alapján all fenn, az előző szakasz második kikezdésében emiitett hálósáéi közegek, illetőleg szakértők esetleges észrevételeik megtételére felhivandók és észrevételeik a jegyzőkönyvbe felveendők, esetleg a jegyzőkönyv mellé csatolandók. Oly esetekben, midőn az 1879: XXXI. t.-ezikK 199. §-a alapján elrendelt vagy teljesített partbiztositási munkálatok lebontása vagy átalakítása találtatnék szükségesnek, a jegyzőkönyvben azon módozatok is előadandók. melyek a lebontandó vizimü által czélzott eredmény biztosítása szempontjából követendők, illetőleg inegengedhetök lennének. 15. ij. A fennálló vizimüvek és épitmények megváltoztatása és eltávolítása csakis a változtatás vagy eltávolítás okait kellő világításba helyező műszaki adatok alapján hozható javaslatba, s azért, ha a jelen utasítás 13. §-ában jelzett adatok e tekintetben kellő támpontot nem nyújtanának, vagy ha a változott viszonyok következtében ujabb adatok szükségszerüleg igényeltetnének, azok beszerzése, illetőleg kiegészítése iránt a vegyes bizottság gondoskodni tartozik. Azon körülmény, hogy a vizimüvek a viszonyok változása folytán váltak károsakká, a jegyzőkönyvben minden egyes esetben megemlítendő; valamint az is, hogy az illető vizimüvek vagy vizépitmények mily czélból (part biztosítás, vízhasználat stb.) létesíttettek, s azzal mily ipari vagy forgalmi érdekek állanak kapcsolatban. 16. §. A felvett jegyzökönyvek az összes iratokkal együtt a bizottság által minden egyes megváltoztatandó vagy le-