Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

1Í2 A közigazgatás szervezete. — A megyei háztartásról. vételi és kiadási hátralékok vezetendők át ugyanazon sorrendben, melyben azok az előző évben ugyanazon czim alatt előfordultak ; a hátralékoknál az uj sorszám alá nevezőként azon főkönyvi sorszám is kiteendő, a honnan a hátralék átvétetett. Ezek után a személyes járandóságok főkönyvében a folytonos évi fizetések u. m. tisztviselők és szegödvényesek évi járandóságai, a mennyiben ezek az előző év végével be nem szüntettettek, a pénztárnak átadott költségvetés szabványai szerint elóirandók. Egyéb uj előírások csakis utalványok alapján a számfejtésnél már kimeritöen tárgyalt módon eszközölhetők. Minden előírás külön tételszámot kap. A tételszámok minden rovatban újból kezdődnek és az év végéig szakadatlanul folynak. A teljesítéseknek a főkönyvben való bevezetése, mindig a szaknapló és annak okmányai alapján és ezzel tökéletesen meggyőzőleg eszközöltetik és pedig oly módon, hogy a) minden a naplóban előforduló bevétel vagy kiadás a megfelelő rovat lerovási hasábjába akkép iratik be, hogy az alapul szolgáló előírással egy és ugyanazon vonalban szemben álljon, mi azért szükséges, hogy az egyes előírások és teljesítések közötti különbözet szembetűnő legyen ; b) a teljesítés kelte és naplóczikke, az illető hasábokba pontosan beiratik ; c) a napló hivatkozási hasábjában a főkönyv lapja és tétele megjelöltetik. Az átfutó tételek teljesítésének bekönyvelésénél tekintettel kell arra lenni, hogy a feltétlenül átfutó — azaz mint bevételtartozást, mint kiadás követelést előidéző tétel teljesítése ellenében azonnal az ezen számadási tény által feltételezett viszontszolgáltatás előírásba vétessék. így az »adott előleg* teljesítése ellenében visszanyert előleg* rovatában, a »kapott (felvett) előleg* czimén eszközölt bevétel ellenében a visszafizetendő előleg* rovatában eszközlendö a kellő előírás. A meghatározott czélra elszámolás terhe mellett adott és az illető rovat alatt véglegesen elkönyvelt előlegekről, az elszámolási kötelezettség kellő világlatban tartása czéljából, külön előleg-nyilvántartási könyvek vagy jegyzékek vezetendők. 73. §. A főkönyv zárlata az egyes rovatok lezárásából áll, mely nem egyéb, mint az év folyamában keletkezett előírásoknak és teljesítéseknek s ezek összehasonlítása utján a feilmaradt hátralékoknak sommás kimutatása. E czélból mindenekelőtt a teljesítések az előírásokkal összehasonlitandók. Ha az előírás és lerovás összege egyenlő, további eljárásnak szüksége fenn nem forog; ha azonban az előírási összeg nagyobb a lerovásnál, a különbség kiszámítandó, mely az ezen előírásnál mutatkozó hátralékot képezvén, mint ilyen a következő évi főkönyvbe átviendő. Ha azonban a lerovási összeg nagyobb volna a helyes előírásnál, ez vagy csak a könyvelésnél becsúszott tévedésből, mely azonnal helyreigazítandó, vagy pedig valóságos túlfizetésből ered. Ez esetben a megzavart számadási helyesség helyreállítása végett a tulfizetett összeg a lerovási öszszegből levonandó és csak a maradvány könyvelendő, mint belyesbitett lerovás, egyúttal azonban a többevétel összege ideiglenesen »idegen pénz* czimén, illetőleg a többkiadás »megtérítendő előleg* czimén számba veendő, mely alkalommal egyben ott a visszafizetési kötelezettség, itta visszakövetelési jog előírásba veendő. Miután ekkép az egyes rovatok összes illetményei megállapittattak, az előírási és ierovási basábokban foglalt összegek sommáztatnak és a nyert végösszegek egymással összehasonlittatnak, mely alkalommal kitűnik, vájjon az előírások összege a fizetések összegével egyenló-e vagy annál kisebb-e? Az első esetben a zárlat befejezettnek tekinthető, a második esetben a nyert két végösszeg közti különbség, hátralék elnevezése alatt a lerovási végösszeg alá iratik, ehez hozzáadatik és az eredmény, melynek az előírási végösszeggel egyeznie kell. egyenleg néven tüntettetik ki. 74. §. A VIII. minta szerint szerkesztendő letéti főkönyv egyik oldala a bevett letétemény kimerítő feltüntetésére, az átellenes odal pedig a kiadási adatok feljegyzésére szolgál. Az első oldal tartalmazza a folyószám, letéteményező neve, letétemény tárgya, a rendelet száma és a letéteményezés ideje, a bevételi naplóczikk czimü hasábokon kívül a szükséges összeg-hasábokat, míg a másik oldal ez utóbbiak ismétlése mellett még a tárgy, a letéteményt felvevő fél, a kiadási rendelet és a kiadás ideje, a kiadási rendelet és a kiadás ideje, a kiadási naplóczikk és észrevétel cziinü hasábokkal bir. Ezen letéti főkönyv is minden év végével záratik le, mely alkalommal a következő évre való átvitel akkép történik, hogy az összes ki nem adott tételek az uj főkönyvbe, illetőleg a több évre berendezett főkönyv következő lapjaira egyenkint ismét átvezettetnek, a mult évi főkönyv illető tételszáma megjegyeztetik. 75. §. A fentebbi §§-ban felsorolt naplókon és főkönyveken kívül minden megyei pénztári hivatalban iktató- és postakönyv is vezetendő. Az iktatókönyvbe minden beadvány bejegyzendő, még pedig ugy, hogy a beadvány sorszáma, a beadás éve, hónapja, napja, a tárgy és az elintézés, vagy elküldés napja kitétessék. A beadványra az iktatókönyv sorszáma s az érkezés ideje reávezetendó. Az iktatókönyvhöz betűrendben mutató is vezetendő.