Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A megyei háztartásról. 143 A postakönyvben a küldemény iktatói számára, az elküldés idejére, a czimzett hivatal vagy fél nevére, a küldemény értékére, vagy összegére s az átvétel bizonyítása számára készítendők hasábok. A fentieken kivül még szükséges segédkönyvek a felmerülő szükséglethez képest rendezendők be. VI. FEJEZET. Az ellenőrzésről. Zárlat, vizsgálat. 76. §. A naplók és könyvek kifogástalan vezetéséről, valamint a pénzkészletek hiánytalanságáról a pénztári tisztek időközönkint vizsgálat utján meggyőződést tartoznak szerezni. A vizsgálat e neme a zárlat. 77. §. A zárlat kétféle, u. m.: rendes és rendkivüli zárlat. A meghatározott időben megejtendő rendes zárlatokat maguk a pénztan tisztviselők teljesitik és pedig naponkint, hetenkint és minden hó végével, a rendkivüli zárlat mindig az alispán rendeletére, saját maga, a számvevő és tiszti ügyész közreműködése mellett teljesittetik és pedig véletlen pénztári vizsgálatoknál, vagy a számadó tisztek között történt változás esetén, vagy végre, ha véletlen események (tűzveszély, tolvajlás stb.) folytán a pénztári álladék megkárosittatott. 78. §. A napizárlat czélja a naplókat a pénztári készlettel összhangzásba hozni és megállapítani, hogy a pénztárnok napközben mennyi pénzt vett át, mennyit űzetett ki. mily maradványnak kell lenni a kézi pénztárban és vájjon az összes e napon előfordult számadási tény szabályszerűen feljegyezvék-e ? E czélból mindazon lajstromok és jegyzékek, melyekbe az nap bevétel vagy kiadás a naplók mellőzésével vezettetett be, összegeztetnek és az eredmény, hivatkozással a kezelési nap első és utolsó czikkére, az illető naplóba átvezettetik. Állandó fizetési jegyzékeknél és nyugdijaknál a kifizetett illetmények a naplóban kiadásba, a levont adók, dijak és egyéb levonások pedig megfelelő helyen bevételbe tétetnek. Miután igy a szaknaplókba az összes kezelés átvezettetett, azok, valamint a letéti napló, ugy a bevételek, mint a kiadásokra nézve sommázandók, a bevételi öszszegekböl a kiadási összegek levonandók s a különféle naplókban mutatkozó maradványok egy összegbe foglalandók, mely főösszegnek az ellenőr által vezetett fő-, vagy ellenőrzési napló zárlati eredményével, a letéteményi pénzfelesleg hozzáadása mellett, egyeznie kell. Ezek után a kézi pénztárban. meglevő pénzek megszámláltatnak, és ha ezek öszszege a főpénztári álladék hozzászámitásával a zárlati eredménynyel egybevág, e körülmény a kezelés helyességét tünteti ki. Az ekkép eszközölt zárlat után a kézi pénztárban elhelyezett pénzek a főpénztárba helyezendők és ennek megtörténte a főpénztári pénzálladéki kimutatásban szabályszerűen kitüntetendő. Ha a napi zárlat alkalmával hiány, I vagy fölösleg fedeztetnék fel. akkor a föI lösleg ideiglenesen bevételbe, a hiány pedig — mely szabályszerüleg a számadók által azonnal pótlandó, csak azon esetben, ha azok ezt tenni képesek nem volnának, — mint a felelős számadók által megtérítendő előleg ideiglenesen kiadásba helyezendő s egyidejűleg az alispánnak is jelentés teendő. 7!). §. A minden hónap 7.. 14., 21. és utolsó napján a megyei pénztár egy heti forgalmának megvizsgálása czéljából teljesítendő heti zárlat alkalmával a még nem naplózott tételeknek az illető naplókba történt átvezetése után ugy a fő, mint a szaknaplók kiadásai és bevételei összegezendők. s a maradvány az előző §-ban jelzett módon megállapitandó. E zárlatnál azonban nemcsak a kézipénztár tartalma megvizsgálandó, hanem a készlet a pénztár-álladéki kimutatás alapján ugy készpénzben, mint betétkönyvekben és értékpapirokban. arany- és ezüstnemüekben, ékszerekben és drágaságokban, óvadék és adóslevelekben, vagy egyéb értéktárgyakban pontosan megállapittatván, a főpénztárban levő pénzek és pénzértékek is megvizsgálandók és megolvasandók, csakis ennek megtörténte után levén befejezettnek tekinthető a heti zárlat. Hiány, vagy fölösleg felmerülése esetén az előző §-ban leirt eljárás tartandó szem előtt. 80. §. A rendes havi zárlat ugy a fö-, valamint az összes szaknaplók szabályszerű lezárásával, s a kézi-, valamint a főpénztár álladékának megvizsgálásával, általában mindazon rendszabályok pontos megtartásával, melyek a heti zárlatra nézve is megállapittattak. minden hónap utolsó napján teljesitendó; azon különbséggel mégis, hogy a naplók lezárásának eredménye, tehát a bevételi és kiadási összeg s a maradvány (utóbbi számokkal és hetükkel), a naplókban kitüntetendök. s ezután az összes naplók mindkét pénztári tiszt által aláirandók s (teljesített könyvelés után) csatolmányaikkal együtt felülbírálás végett a megyei számvevőséghez teendők át, mely a naplókat saját feljegyzései alapján megvizsgálja, az eredményről az alispánhoz jelentést tesz, és ezen vizsgálat megejtése után, melyet még a zárlatot követő hóban teljesítenie kell. azokat az pénztárhoz visszajuttatja. 81. §. Az 1870:XLII. t.-cz. 58. §. n) pontja értelmében az alispánnak kötelessége havonként legalább egyszer a számvevő és tiszti ügyész közbejöttével, a számadók előleges értesítése nélkül váratlan pénztári vizsgálatot foganatosítani. A számadók ellenőrzése czéljából foganatosított ezen váratlan vizsgálatok minden külső