Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A megyei háztartásról. teli cziménék megfelelőleg, tehát kérszer külön-külön naplótétel alatt bevételbe té­tetik. Szintúgy kell a kiadási tételek netáni téves bejegyzését is helyreigazítani. 12. Ha valamelyik kezelési ágnál az egynemű bevételek vagy kiadások igen sű­rűen fordulnak elő, ugy meg van engedve azokat a munka könnyitése végett külön jegyzékbe, alnaplókba vagy lajstromokba gyűjteni, mely most nevezett segédkönyvek a szaknaplóknak kiegészítő részét képez­vén, a napi zárlat alkalmával lezárandók és az összeg a szaknaplókba átviendő, a segédkönyv azon szaknaplókhoz csatolan­dók lévén, melynek mellékletéül szolgál. Ily jegyzék rendszerint a személyi já­randóságok kifizetésénél használható. 66. §. A naplók lezárása az illető kezelési időszak alatti összes bevételek és kiadások sommázásából és végleges pénztári marad­vány megállapításából és a kitüntetéséből áll. 67. §. A megyei pénztár minden egyes kezelési ág. valamint a letétek számára is egyszersmind számfejtő könyvekül szol­gáló főkönyveket vezet. Azon kezelési ágaknál (házi pénztári javadalmazásnál), a melyeknél személyes járandóságok is előfordulnak, az elszámo­lás helyes és kimeritő feltüntetése és a számfejtés könnyítése czéljából ezen sze­mélyi járandóságokra (tisztviselők, kezelö­és segéd-személyzet és szolgák illetmé­nyeire) külön fő- vagy számfejtő könyv, jelentékeny kötvényálladékkal bíró alapok­nál pedig a főkönyv mellett segédkönyvül még u. n. tőkekönyv is vezetendő. 68. §. A tulajdonképeni főkönyvek az egyes kezelési ágak egész évi kezelésének rovat vagy czim szerinti kimutatására szol­gálván, a lehetőleg több évi időtartamra, de mindenesetre legalább egy évi időszakra szerkesztendő minden főkönyv az illető kezelési ág költségvetésének megfelelő ro­vatokra (szükség esetén még atrovatokra isj osztandó. Minden rovatnak a mult évi tapaszta­lathoz, esetleg az előre látható szükséglet­hez mérten megfelelő számú lap hagyandó. Először a bevételi rovatok és csak ezek után a kiadási rovatok rendezendők be. Mind a bevételi, mind pedig a kiadási rovatok osztályozandók: al a valódi kezelés; b) az átfutó kezelés rovataira, mely utóbbiak közül ott. hol az szükségesnek mutatkozik, a hitelmüveleti kezelés rovatai külön csoportban tüntetendök ki. A valódi kezelést feltüntető rovatok megállapítására és felvételére nézve a ke­zelési ág természete és illetőleg a költség­vetés beosztása irányadó. Csak ezeknek berendezése után veendők fel az átfutó kezelésnek rovatai. Az ekkép alakitott rovatok beosztásának gyors áttekintése czéljából minden főkönyv eíején mutató szerkesztendő, mely a felvett rovatok mellett a főkönyv illető lapjait is kitünteti. 69. §. A főkönyvek a következő hasá­bokkal vannak ellátva: Tételszám, a tartozás (előírás) szövege, ugyanannak összege érvényesítés (ki által és mikor), a lerovás (teljesités) kelte, napló­czikke (tételszáma), szövege, összege és végül jegyzethasáb. A házi pénztári javadalmazást illetőleg a IV. alatt mellékelt minta szerinti főkönyv szerkesztendő, mely az összes bevételek és kiadásoknak — a személyi járandósá­goknak kivételével — elszámolására szol­gáland. Oly kezelési ágakra vonatkozólag, melyeknél a hátralék és folyó tartozás és lerovás külön kitüntetése czélszerünek mu­tatkozik, a főkönyv az V. minta szerint szerkesztendő. 70. §. A személyi járandóságok főkönyve ugy szerkesztendő (VT. minta), hogy min­den egyénnek külön lap nyitandó és pedig egy egész oldal, az »elöirás», az ezzel szemközt levő oldal pedig a »teljesités» (lerovás) számára tartassék fönn. Az előírási oldal hasábjai: a tételszám, az illeték szövege, összege és a levonások szövege, összege. A teljesítési oldal az érvényesítés ki­tüntetésére vonatkozó hasábon kívül szin­tén az illetéknek és a levonásoknak meg­felelő hasábokkal bir. Az »illeték* alatt foglaltatnak: a kelet, naplóczikk, az idő­tartam, melyre a fizetés teljesíttetik, ennek összege s a különféle mellékjárulékok ha­sábjai : a levonásoknak megfelelnek az adók. szolgálati dijak, fizetési előlegek és egyéb téritményekre vonatkozó hasábok. 71. §. A tőkekönyvben, mely a VII. alatti minta szerint szerkesztendő, minden egyes kötvénynek külön lap szánandó, melynek elején a járandóság és lerovási hasábok fölött az adós neve, lakhelye, a tőke összege és értéke, a kötvény kelte és száma, a jelzálog, a kamatláb, az idő, mely­től kamatozik, a tőke eredete, a tőke mi­kénti törlesztése, a kamat esedékessége és hol történendő fizetése pontosan kiteendő. Magától értetődik, hogy ily tőkekönyv ve­zetése esetén a kamatbevétel és tökekeze­lés részletes előírása és számfejtése abban történik és hogy ennélfogva a tulajdonké­peni főkönyv megfelelő rovata ^kamatbe­vétel) csakis a tökekönyv lapjainak lezá­rása utján nyerheti az előírási adatokat, miért is ezen rovatban — eltérőleg a többi nem ily segédkönyvre támaszkodó rovatoknál követendő szabálytól — az év folyamában csakis a lerovási adatok — hi­vatkozással a tökekönyvi előírási lapokra, könyvelendők el a kétszeri előírás elke­rülése végett. 72. §. A főkönyvek vezetésére nézve következők jegyeztetnek meg: .Minden rovathoz tartozó lapok hom­lokzatára a rovat czimc írandó, a rovatok szöveghasábjai közepére pedig a szám­adási év tüntetendő ki. Mindenekelőtt a főkönyvek »tartozás» (előírás) czimü oldalaira az előző évi be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom