Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

LíO A közigazgatás szervezete rövid, de minden lényeges ismérvét felölelő jelzésére. 4. Összeghasábok : és pedig készpénzre és kötvényekre. 5. Hivatkozási hasáb a főkönyv lap és tételszámára. A II. alatti minta szerint szerkesztendő szaknaplókat a pénztárnok vezeti. 64 §. A megyei pénztár által kezelt ágak egyikét sem illető és csakis ideiglenesen megőrzendő, valamint a kellő utasítás vagy adatok hiányában azonnal elszámolás alá nem vehető pénzek és értékekről letéti napló vezetendő. A letéti napló hasábjai a következők : 1. Tételszám (naplóczikk). 2. Okmányszám. 3. Tárgy megnevezése és számvitel ideje. 4. Összeghasábok ; és pedig : a) arany- és ezüstpénz ; b) papirpénz (és váltópénz); c) okmányok és értékpapírok ; d) leitárgyak. 5. Hivatkozási hasáb a letéti főkönyvre. A III. minta szerint berendező letéti napló az alábbi §-ban felsorolt szabályok szerint ugyancsak a pénztárnok által vezetendő. 65. §. A naplók vezetését illetőleg általában a következők jegyeztetnek meg: 1. A naplók egy havi szükségletnek megfelelő. bekötetlen fűzetekből állanak, melyek czimlapján a kezelési ág, az év és azon hó tétetik ki, melyben a napló nyittatott. Ham isitások meggátlása czéljából ugy a fónapló, mint a többi naplók is zsinórral összefüzendök, melynek két vége a megye pecsétjével a naplóhoz pecsételendő; továbbá minden egyes napló küllapján a folyó számokkal ellátott lapok száma kiteendő s ez az alispán, tiszti ügyész és főszámvevő által hitelesítendő. 2. A napló első tételét mindenkor a kezdetleges álladék, azaz az előző hónapról való maradvány képezi. Uj bevételek és kiadások azonnal — a mint előfordultak — bejegyzendők, kivévén, ha az illető napló mellett alnaplo, fizetési jegyzék vagy lajstrom vezettetik (p. o. állandó illetményekről), mely esetben azok először és azonnal az illető jegyzékbe vezettetnek s \ ebből a napi zárlat alkalmával tétetnek át az illető szaknaplóba. 3. Azon nap kelte, melyen a bevétel vagy kiadás előfordult, a szöveg vagy tárgyhasáb közepére irandó s ez alatt soroltatnak fel az ugyanazon napon előfordult kezelési tények minden további keletjegyzés nélkül ; ugy azonban, hogy a bevételek a napló bal, a kiadások pedig annak jobb oldalára iratnak. Minden számviteli tény külön sorszámot — naplóczikket — kap. A naplóczikkek az egész számadási éven szakadatlanul végig folynak, megjegyeztetvén, hogy oldal- és átvitelösszegek sorszámot nem kapnak. 4. A bevételre vagy kiadásra vonatkozó . — A megyei háztartásról. rendeletekés utalványok, ha állandó vagy több részletben előforduló fizetésről vau szó, mindig az arra vonatkozó első naplóczikkhez csatolandók. A későbbi tételeknél csak ezen czikkre történik hivatkozás. A bevételek és kiadások értékösszegei az illető összeg-hasábokba Írandók; oly számadási tények, melyek részösszegei különböző czimeket illetnek, részletezve és pedig minden részlet külön naplóczikk alatt sorolandók fel. 5. Ha a naplóhoz csatolandó mellékletek több darabból állanak, mindig összekötendök vagy összefüzendök és azokra darabszámuk s az illető naplóczikk pontosan feljegyzendó. 6. Ha a napló egyik oldala ki van töltve, a tételek egy összegbe foglalandók, mely összeg » átvitel« névvel jelölendő s » áthozat «-ként a következő oldalra átírandó. A bevételi és kiadási tételek közti párhuzam megőrzése czéljából azonban ugyanakkor a napló másik oldala is összegezendő és átviendő s ha ez oldal nem volna még egészen kitöltve, az netáni utólagos bejegyzések meggátlása végett haránt-vonallal áthúzandó. 7. Zavarok kikerülése végett különösen ügyelni kell arra, hogy a különféle naplók egymással fel ne cseréltessenek, hanem a bevezetés mindig csak azon naplóba vagy lajstromba történjék, a melybe a bevétel vagy kiadás tényleg tartozik; úgyszintén a naplók hasábjainak pontos kitöltésére is különös figyelem fordítandó. 8. Ha valamely összeget vagy értéktárgyat az utalványozó hatóság rendelete folytán más hivatalhoz vagy pénztárhoz kell küldeni: a kiadási tételek fedezéséül mindaddig, mig az illető nyugta vagy átvételi elismervény a hivatalhoz nem érkezik — a postai feladási — vevény szolgál. 9. Oly bevételeknél vagy kiadásoknál, melyek levonásokkal vannak összekötve, a bevétel vagy kiadás egész összegében tétetik ki a naplóban, mig a levonások e tételekre való hivatkozással megfelelő helyen bevételbe vagy kiadásba helyeztetnek. 10. A naplókba csak egész vagy fél krajczárok állitandók be; ha a törtszám fél krajczárnál csekélyebb, bevételeknél a pénztár javára bevételezendő, kiadásoknál pediíc elejtendő. 11. A naplózásban történt tévedések a naplókban önállólag azonnal olyképen igazitandók ki, hogy ez által az eredeti feljegyzés olvashatlanná ne tétessék. A naplókban a téves tételeket kivakarni nem szabad. Oly esetekben, midőn valamely bevételi összeg a kiadási rovatba helyeztett és a kiadások bejegyzésére szánt oldal már teljesen betöltetett, az ily téves bejegyzés ellentételezés (viszszavezetés) által igazítandó helyre, mi ugy történik, hogy a tévesen kiadásba helyezett összeg először számadási kiegyenlítésül és másodszor valóságos bevé-