Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A megyei háztartásról. 139 függvénynyel ellátva, az előirt módon helyezendők a főpénztárba. 54. §. A letétek kiadása oly esetben, midőn a fél kezében a pénztár által kiállított elismervény nincs, csakis a fél által előmutatott alispáni értesitvény alapján szabályszerűen kiállított, bélyegtelen nyugtára történhetik. Egyébiránt a letétemények rendszerint csak utalványokra adandók ki; mely alapelvtől eltérés ' csak akkor történhetik, ha a megyei pénztár őrizete alatt álló letétemény "az alispán kiadványához csatolandó és postán vagy más közlekedési uton küldendő el, vagy valamely helybeli közhatóságnak adandó át, vagy végre a pénztár székhelyén lakó félnek adandó ugyan ki, de oly körülmények forognak fenn. hogy az utalvány kibocsátásával összekötött időveszteség az ügynek, melyre vonatkozik, gyors elintézését akadályozza, vagy a félnek jelentékenv kárt okoz. Ily esetben a meghagyás, melynek alapján a letétemény kiadandó, az előadói ivre jegyeztetik és a pénztárnak teljesítés végett ez kézbesittetik. 55. §. Hogy a letétküldeményekről az érdekelt pénztáraknak, valamint minden más hatóságnak és hivatalnak küldendő értesitvények a czélnak megfeleljenek, azokban ez elküldendő letétemény természete leírandó és a letéti naplóczikk. mely alatt kiadaott, feljegyzendö. A visszaérkezett értesitvény a letéti napló illető czikkéhez csatolandó. Ha az értesitvény kellő időben vissza nem érkezik, annak megküldése közvetlenül a pénztár által szorgalmazandó és csak akkor kérendő az alispáni hivatal közbenjárása, ha a közvetlen szorgalmazásnak sikere nem lenne. 56. §. Az értesitvények végleges okmányoknak tekinthetők nem lévén, a kiadási tételek ezeken kivül a letéteményt átvevő pénztárak és közhatóságok által kiállított nyugtatványokkal okmányolandók. 57. §. A más pénztáraktól érkezett értesitvényekben a bevételezési adatoknak bejegyzése által az átvétel bizonyitandó és azok azonnal visszaküldendők. 58. §. A biztosítékul elfogadható értékpapírok tekintetében az 1882. évi július hó 28-án 39.751. sz. alatt kelt belügyministeriumi körrendeletben foglaltak tartandók szem előtt. Szelvényes kötvények biztosítékul csak akkor fogadhatók el. ha a még le nem járt kamatszelvényekkel és szelvényutalványokkal el vannak látva. 59. §. A biztosítékul ajánlati nyilatkozat kapcsában letett értékpapirok a letéti naplóban bevételezendök és ezekről a kötelezvények számai és azoknak kamatozását kitüntető letéti nyugtatványok állitandók ki. Valamennyi egy biztosítékot képező értékpapír az ajánlati okirattal együtt, melyben minden egyes átadott értékpapír számának és értékének, a rajta levő szelvények számának és a biztosíték czéljának kimutatva kell lenni, egy boríték alatt őrizendők. A letéti naplóban minden egyes értékpapírnak a száma, a darabszám, a tőke és a szelvényeknek száma tüzetesen bejegyzendő. 60. §. Az alispáni rendelet folytán visszaadandó biztosítékok kiadásánál a kiadott eredeti letéti nyugtatvány visszaadása követelendő. Ha a letéti nyugtatvány elveszett volna, ennek birói megsemmisítése előtt az értékpapirok vissza nem adandók, ha azonban a birói megsemmisítési végzés bemutattatik, az eredetileg letett kötelezvények kiszolgáltatandók és a bevont okmányok a naplóhoz csatolandók. V. FEJEZET. A számvitelről. 61. §. A pé.izkezelési adatok számviteli kitüntetése czéljából a megyei házi pénztár következő naplókat és főkönyveket köteles vezetni. 1. Ellenőrzési vagy főnaplót. 2. Minden egyes kezelési ágról külön szaknaplót. 3. Letéti naplót. 4 Minden egyes szaknaplónak megfelelő főkönyvet. 5. Letéti főkönyvet. 6. Előleg-, kamatesedékességi-, szerződési- és a szükséghez képest egyéb nyilvántartási könyveket és jegyzékeket. 62. Az ellenőrzési- vagy főnapló czélja a megyei pénztárnál előforduló összes bevételeket és kiadásokat — a letétek kivételével — azon idő- és sorrendben, melyben előfordultak, kitüntetni, ez által a megyei összes pénzkezelés könnyű áttekintését lehetővé tenni és a pénztárnok működését ellenőrizni; miért is ezen főnapló mindig az ellenőr által vezetendő. Az I. alatti minta szerint szerkesztendő főnapló hasábjai a következők : 1. Sorszám. 2. Tárgy. 3. Összeghasábok. (Készpénz, arany, ezüst és kötvények számára.) 4 Hivatkozási hasáb a szaknapló azon tételére, mely alatt a bevétel vagy kiadás abba bevezettetett: megjegyeztetvén, hogy miután minden bevételre és kiadásra vonatkozó adatok a könyvelés és számadás alapjául szolgáló szakszerinli naplókban tüzetesen kell, hogy feltüntessenek, a főnapló szöveghasábja csak az utalvány és a felvevő vagy fizető fél rövid jelzésére szolgál. 63. §. A minden egyes kezelési ág számára nyitandó szaknaplók a következő hasábokat tartalmazzák : 1. Sorszám. 2. Okmányszám, az igazoló okmányok számának kitüntetésére. 3. Szöveghasáb, a számadási tények