Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

130 A közigazgatás szervezete. — A megyei háztartásról. kivül helyeztetik, hogy a hiányok csak véletlenségből eredtek. Ha az okmányokban oly javítás vagy toldás fordul elő, mely az eredeti bejegy: zés értelmét megváltoztatja, vagy azt uj tartalommal megtoldja, a kiállító az okmányra oly érteimii és általa aláírandó záradékot tartozik vezetni, hogy a kijavítás vagy toldás általa eszközöltetett. Jogérvényesség tekintetében megkívántatik, hogy a kiállító a kiállításra jogosítva legyen, mely követelmény, valamint a különös esetekben az elfogadhatóság tekintetében még megkívánt kellékek alább a kiűzetések számfejtésénél kimerítően elősoroltatnak. A bélyegkötelezettség tekintetében arra kell ügyelni, vájjon a bélyegköteles okmányok vannak-e a kellő, szabályszerűen felragasztott és átírt bélyeggel ellátva. Hiány esetén a fél annak pótlására szólítandó fel, mit, ha vonakodik teljesíteni, a számfejtés teljesítendő ugyan, de egyúttal a lelet felveendő. * 20. §. Sem bevétel, sem pedig kifizetés előbb nem eszközlendö, míg csak azon okmányon a számfejtés nem teljesíttetett. Kivételnek ezen általános szabály alól csak oly letétemények átvételénél van helye, melyek a hatóságok részéről folynak be, valamint, melyek lepecsételt levelekben érkeznek a megyei pénztárba és melyek tehát számfejtés előtt is átveendők. A kiadás és bevétel minden esetben az okmány számfejtése alkalmával vezetendő ki a föilletve számfejtő könyvben a naplóczikk utólagos feljegyzése mellett. A számfejlés ugy az esetenkint előforduló, valamint az ismétlődő vagy állandó bevételeknél és kiadásoknál a fő- avagy számfejtő könyvek alapján eszközöltetik, melyekbe az egyes tételek a pénztári utalványok alapján vagy pedig ezen utasítás értelmében előirandók. A minden egyes elszámolási ágra külön vezetendő számfejtési- vagy főkönyvek akként rendezendök be, hogy egy és ugyanazon rovat vagy alrovat alá tartozó bevételek és kiadások egy csoport alatt egymásután akként vezettessenek be, hogy az egynemű eredmények egyszerű sommázás által megtudhatók legyenek, ezenfelül az állandó illetmények (fizetések, nyugdijak, bérek stb.) az esetlegesektől elkülönitendök. Minden számfejtő köyvnek és minden előírási tételnek ki kell tüntetni, hogy: a) mikor és minő szám alatt bocsáttatott ki az illető utalvány; b) ki a lizetésre kötelezett vagy felvé* A Bm. 1888. május 19-én 33165. sz. rendeletében meghagyja, hogy a fel nem ragasztott bélyegek nem terhükre Írandók az illető számadóknak, hanem a leieta B. és 111. szab. hiv. ősz. 20. §-ban körülirt módon 89. §. a) pontjára tekintettel felveendő. télre jogosult fél, vezeték- és melléknevének, állásának és lakásának megnevezésével; c) mily czim alatt teljesítendő a fizetés; d) mennyit tesz ki járandóság és e) minő részletekben és minő összegekben fizettessék az ki vagy be; f) minő különös feltélekhez van azonkívül kötve minden egyes fizetés. 21. §. Minden fő- vagy számfejtőkönyv két részből áll, u. m." a tartozásból és lerovásból. A tartozási lapon' az előírás, a mint egy járandóság fizetése iránt az utatvány megérkezett, az előző §-ban elősorolt módon azonnal bejegyzendő. A lerovás ellenben a fizetés teljesítése előtt, azaz a számfejtés alkalmával vezetendő be, és pedig oly módon, hogy a fizetési nap, a fizetendő összeg, a netalán lerovandó adók, dijak, tiszti óvadékok, fizetési előlegek, a letiltás fotytán levonandó összegek és egyéb téritmények vagy késedelmi kamatok a számfejtéssel egyidejűleg vezettessenek a könyvbe ; ellenben a fizetésre vonatkozó naplóczikk utólagosan a naplóhoz mellékelt okmány alapján jegyeztessék fel. 22. §. A számfejtés kiterjed ugy a bevételekre, mint a kiadásokra. Az alább felsorolandó eseteket kivéve, a fizető fél minden egyes befizetett összegekről ellennyugtát tartozik kiállítani. Ezen ellennyugtának tartalmaznia kell: a) a befizetett összeget, számokban és szóval kiírva; b) nagyobb fizetéseknél azon pénznemeket, melyekben a fizetés teljesíttetett; c) a befizetett összegek czélját; d) a pénztárt, melynél a befizetés történik ; e) a fizetési napot; f) a fizető félnek aláírását; Ha a fél nem tud irni, akkor köteles egy tanú és néviró jelenléteben az ellennyugtát keresztvonásával megerősíteni. Ellennyugták nem szükségeltetnek olyan összegekről: a) melyek a pénztárnál eladási lajstromokban számoltatnak el; b) melyek a feleknek a kezüknél levő egyezkedésre vagy bérletre vonatkozó iveken nyugtatványoztatnak; és c) melyek számadási keresztülvezetést képeznek, vagy kiadási illetményekből eszközölt vonásokból állanak. A számfejtő ellenőr tartozik a kérdéses ellennyugtát vizsgálat alá venni, azt a számfejtő könyvvel összehasonlítani, a netalán felfedezett hiányokat a jelenlevő félnek tudtára adni és ezek pótlása után az okmányokra följegyezni, hogy minő összeg és mely elszámolási ág javára vételezendő be, azt saját aláírásával ellátni és azután a felet a fizetés teljesítése végett a pénztárnokhoz utasítani. Oly összegek, melyeket valamely fél be akar fizetni a nélkül, hogy az illető befizetési iv kezénél lenne, vagy a nélkül,