Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete — A megyei háztartásról. 131 hogy a pénztár az átvételre utasitva lenne, letéti bevételre előirandók, de az illető pénztári nyugtán világosan kiteendő, hogy a pénz csak felsőbb jóváhagyás reményében fogadtatott el, s hogy a törvényhatóságnak jogában áll a felett a körülményekhez képest intézkedni, és hogy ez által a megye semmiféle kötelezettséget nem vállalt magára. Ha pedig a fél, ki határozott időszakokban részletfizetéseket tartozik teljesíteni, egy bizonyos összeget későbbi határidőkre akarna fizetni a nélkül, hogy az előbbeni részletek tökéletesen fedezve lennének, akkor az ily pénzletétként kezelendő és nem a félnek kezénél levő befizetési iven, hanem külön nyugtatandó, egyszersmind ezen nyugtában a fennemlitett észrevétel felveendő és ezen eset egyidejűleg az alispánnak feljelentendő. Ha a befizetés ez esedékesség napjánál később történik és a mulasztásért a fél késedelmi kamatot tartozik fizetni, akkor a késedelmi kamatok azonnal kiszámitandók és előirandók; ha a fél ezeknek azonnali lefizetésére késznek nyilatkozik, a rendes illetménynyel együtt ezen kamatokat is számfejteni és bevételbe felszámolni kell. Ugyanezen eljárás követendő akkor is, ha meghatározott részletfizetéseknél valamely részlet esedékesség után fizettetik be, és ezért késedelmi kamat jár. Ha esedékes régibb és ujabb tartozásokra és még nem esedékes tartozásra egyszerre teljesíttetik befizetés, akkor a befizetett összegből mindenekelőtt a régibb, már esedékessé vált, azután az ujabb esedékes összeg törlesztendő és csak az így netán még mutatkozó felesleg számfejtendő a még nem esedékes tartozás törlesztésére. Kamatozó tartozások befizetésénél a befizetett összegekből mindenekelőtt az esedékes kamat, a töketartozás törlesztésére pedig csak a fennmaradó rész számfejtendő. A megyei házi pénztár által kezelt elszámolási ágak (alapok) tulajdonát képező tőkék (állam- és értékpapírok, magán adóslevelek stb.) után járó kamatok esedékessége külön is nyilvántartandó és azok esedékességükkor azonnal, vagy legkésőbb az esedékességet követő 14 nap alatt felveendők. Ha ezen tekintetben akadály forog fenn, vagy pedig a magánadósok esedékes kamattartozásai a fenti időben be nem fizettetnek, az alispánnak jelentés teendő. Ugyanezen eljárás követendő egyéb esedékessé vált befizetések elmulasztása esetén is. A kifizetések számfejtésénél mindenekelőtt a fél által beadott nyugták vagy egyéb okmányok hamisitatlanság, jogérvényesség és bélyegzés tekintetében vizsgálat alá veendők, ezek után pedig meggyőződés szerzendő az iránt, vájjon az illető nyugta megegyez-e az arra vonatkozó számfejtőkönyvi tétellel, ki van-e abban tüntetve a kifizetendő összeg számokban és szóval, valamint pénzértékre nézve, elö van-e adva a czim, melyen a fizetés alapszik, továbbá az idő, melyre, és a pénztár, melynél a fizetés teljesítendő, végre helyesen van-e az keltezve (a kelet napját és az évet számmal, a hónap nevét betűvel olvashatólag kell kiirni) és a nyugtatványozó által helyesen aláírva. Ha a fizetés-felvételre jogosult fél irni nem tud, a nyugtatványra jegyzett neve mellé saját kezének keresztvonása szükséges és ez a törvények értelmében a névaláiró és egy tanú által bizonyítandó. Héber betűkkel irt aláírás szintén csak keresztvonásnak tekintendő és két tanú előttemezését kívánja meg. Ha a felvevő fél teljesen ismeretlen, aláírásának hatósági hitelesítése kívántatik. A mely okmány az itt felsorolt feltételeknek meg nem felel, az az illető félnek feljegyzendő ezen észrevétellel: »hibás« visszaadandó. Az ennek következtében netalán követelt felvilágosításokba csak akkor bocsátkozhatik a számfejtő, ha a jelenlevő egyéniséget személyesen ismeri, vagy ha az felvételi joga és személyazonossága iránt magát igazolta. Oly kifizetéseknél, melyek egyszer s mindenkorra teljesíttetnek, az illető felet a vett eredeti értesítés elömutatására kell felhívni és a teljesített fizetést a fél kezeiben meghagyandó okmányon a kelet kitétele és aláírással bizonyítani. Ha valamely fizetés nem az utalványban megnevezett fél kezéhez, hanem meghatalmazottjának, engedményesének vagy örököseinek teljesítendő, akkor ezek tartoznak jogaikat a törvényes kellékekkel ellátott meghatalmazással, átruházási vagy egyéb megfelelő okmánynyal igazolni. A pénztár a megye biztosítása tekintetéből ezen okmányokat átveszi és az illető kifizetési naplóczikkhez csatolja. 23. §. Az előbbi §-ban emiitetteken kívül a számfejtésnél még a következő adatok szükségeltetnek leginkább: a) Nyűg- vagy kegy dijak, ellátási dijak és nevelési pótlékoknál kívántatik az erre hivatott községi elöljáróság az iránti bizonyítása, hogy a nyugtatványozó fél életben van. Özvegyeknél a nyugtán még az is bizonyítandó, hogy az özvegy férjtelen, esetleg az árva életben van. Ezek a bizonyítványok a hivatalos pecséttel is ellátandók. b) Azon árváknál, kik az iskoláztatási idő tartamára kegydijban részesülnek, szükséges a nyugtán az illető iskolaigazgató által annak bizonyítása, hogy az árva érdemes,a kegydij élvezetére. c) Árváknak, utószülötteknek vagy lelenczeknek nevelési pótléka csak az illető szabályokban megállapított kor eléréséig fizetendő. 11*