Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)
A közigazgatás szervezete. — A megyei háztartásról. 129 felelősségben, még akkor is, ha az intézkedés véleménye ellen történt volna. 12. §. A pénztárnok és ellenőr egyetemlegesen felelősek mindazon munkákért, melyeket közösen és egyetértöleg tartoznak végezni, akár önmaguk végzik, akár egymásba megbizva. egyikük által végezni engedik, vagy mások által végeztetik és nemcsak az általuk szándékosan, illetőleg közvetlenül okozott, hanem mindazon károkért is felelősek, melyek teendőiknek szabályellenes elintézéséből vagy általában kötelességeiknek megsértéséből vagy elmulasztásából származnak; segédszemélyzet alkalmazása esetén minden egyes tisztviselő felelős saját hivatalos cselekvényeinek vagy mulasztásainak káros következményeiért; a pénztárnok és ellenőr ezen kivül még az alárendelt segédszemélyzet hivatalos működéséből eredő károkért is. Az egyes tisztviselők különösen felelősek és pedig : a) a számfejtést teljesítő, az általa érvényesnek ismert illetmény helyességeért; b) a naplózást teljesítő a helyes és tökéletes naplózásért ; c) a pénzkezelő a kézi pénztár álladékának helyességeért; d) a pénzolvasó és csomagoló a zacskókba betett érczpénzek és keresztkapocs alá helyezett papírpénzek összegének helyességeért. III. FEJEZET. A számfejtésről. 13. §. Semmiféle bevétel vagy kifizetés két tisztviselő közreműködése nélkül nem teljesíthető, kik közül az egyik (ellenőr) az illetmény helyességét bírálja meg, tehjít a számfejtést végzi, a másik pedig (pénztárnok) ezen alapon a bevételezést vagy kifizetést, tehát a tulajdonképeni pénzkezelést teljesiti. 14. §. A számfejtés alapját az illetékes hatóság rendelkezése, illetve meghatalmazása képezi, mely nélkül bevételek nem eszközölhetők, kiadások nem teljesíthetők. A megyei házi pénztárra nézve ezen meghatalmazást az 1870:XLII. t.-cz. 58. §-ának i) pontja értelmében az alispán utalványa képezi. Az utalványban a fizető pénztár, az alap vagy kezelési ág, a költségvetési rovat, a bevételi vagy kiadási jogczim, a beveendő vagy kiadandó tárgy neme és értéke, az összeg betűvel és számmal kiirva, a befizető vagy felvevő fél, a netáni feltételek és ha letéti tárgy adandó ki, a letéti bevételi naplóczikk is határozottan megjelölendök. Mindazon esetekben, midőn az utalvány alapját képező teljesítés utánszámitást, helvesbitést vagy egyáltalában előzetes vizsgálatot követel, az utatvány kibocsátását a megyei számvevőség által teljesítendő vizsgálat — közigazgatási számfejtés — kell hogy megelőzze, mely vizsgálat megejtése az utalvány szövegében is felemlítendő. Kogedüs: Közig, törvénytár. T. 15. §. O'y utalványok, melyek a megyei pénztárhoz nem hivatalos uton, azaz nem az alispáni kiadóhivatal utján külön e czélra szolgáló utalvány-átadási könyv mellett érkeznek, hanem a felek által hozatnak át, visszautasitandók. 16. §. Minden utalvány a m. számvevőség által minden kezelési ágra külön vezetendő utalvány-nyilvántartási jegyzékbe vezetendő és ennek megtörténte magán az utalványon a teljesítő számvevő által, az előjegyzési adatok kitüntetése mellett bizonyítandó, azaz az utalvány ellenjegyzendő. Ha tehát bármely oly utalvány érkeznék a megyei pénztárhoz, mely a m. számvevőség által ellenjegyezve nincsen, az azonnal visszaküldendő. 17. §. Időszakonkint ismétlődő fizetések, úgymint állandó illetmények, nyugdijak, lakbérek, stb., az egész kiadási időszakot magában foglaló vagy határozatlan időre szóló rendelet által utalványoztatnak, mely mindeddig fedezetül szolgál, mig a rendeletben határozottan kifejezett teljesítésnek időszaka le nem járt, vagy a határozatlan időre szóló utalványnak érvényessége az illetékes hatóság ujabb rendelete által meg nem szüntettetik. 18. §. A hivatalos uton érkezett utalványokat a pénztárnok veszi át, ki azok beiktatásáról gondoskodván, az érkezés keltét és az iktatói számot az utalványokra jegyzi és azután előírás végett azonnal az ellenőrnek adja át. Az ellenőr az utalványt az illető főkönyvben előírja, ennek megtörténtét magán az utalványon kitünteti (elöjegyeztetelt... a főkönyvének.... lapján) és azután az utalványt a teljesítésig, illetőleg a naplóhoz leendő csatolásig zár alatt őrzi. 19. §. Az ellenőr által teljesítendő pénztári számfejtés az illető pénztári okmányoknak, melyek alapján a bevétel vagy kiadás teljesítendő, megvizsgálásából áll, vájjon azok birnak-e mindazon kellékekkel, melyek ezen utasítás érteiméhen, vagy az illető utalványozási rendeletek folytán a pénztári művelethez szükségeltetnek. E czélból az okmányok különösen: a) valódiság és hamisitatlanság, b) jogérvényesség és általában elfogadhatóság, c) bélyegkötelezettség tekintetében vizsgálandók meg. Első tekintetben megkívántatik, hogy az okmány valódi, azaz az aláíró által kiállítva legyen, továbbá, hogy az okmányhoz hamisítás gyanúja ne férjen, a miért is abban idegen kézvonásoknak, beszúrásoknak, más tintával való bejegyzéseknek, javításoknak, törlésnek, vakarásnak előfordulni nem szabad, továbbá szükséges, hogy a kiállító aláírása közvetlenül a szöveg alatt álljon. Széttépett vagy szétvágott okmányok, valamint olyanok is, melyeken a pecsét meg van sértve, vagy egészen le van tépve, csak akkor érdemelnek hitelt, ha.kétségen 11
