Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A megyei háztartásról. 127 lajdonképeni pénzkezelésről szólók, több oly szabályt is tartalmaznak, melyek, tekintve a megyei pénztárak jelenlegi ügykörét, vagy egyszerű, illetőleg kisebb pénzés értékforgalmát, ez idő szerint nem igen nyerhetnek ugyan alkalmazást, mint például: legtöbb megyében a nyugdijakra vonatkozó szabályok; de miután nincs kizárva annak lehetősége, sőt egyik vagy másik szabálynak alkalmaztathatása a jövőben bizton várható, jónak véltem a házi pénztár kiterjedtebb hatáskörének megfelelő szabályokról is már most gondoskodni. Ellenben a számvitelről és számadástételről szóló fejezetek csakis az alapelveket tartalmazzák; ezen alapelvek keretén belül ugyanis a szabályzat az illető kezelési ágak természete által igényelt különleges intézkedéseknek szabad tért enged, mi már azon oknál fogva is indokoltnak mutatkozott, mert a megyei házi pénztár kezelése alatt álló alapok és alapitványok különböző ministeriumok felügyelete alá tartoznak. Melléfelet a 37,169. Mümiiisteri számhoz. Szabályzat a megyei pénzkezelésről és számvitelről. I. FFJEZET. A pénztár hatáskórérői és a biztonsági szabályokról. í. §. A közigazgatási költségek fedezésére szolgáló minden javadalmazás, a megye tulajdonát képező és szabad rendelkezése alatt álló, valamint a megye kezelése és felügyelete alá tartozó alapokat és alapítványokat megillető és végül az ideiglenes megőrzés végett átvett letéteményeket képező pénzek és pénzértékek, u. m. állami és bankjegyek, arany-, ezüstés váltópénzek, értékpapírok, arany- és ezüstnemüek, ékszerek és drágaságok, óvadék- és adóslevelek, vagy adóssági nyilatkozatok, élet- és tüzkárbiztositási bárczák és más fontos pénzértékü okiratok a megye házi pénztára által kezeltetnek. 2. §. A megye házi pénztárának keze- , lése külön — egyéb czélra és hivatalos j működésre nem szolgáló — helyiségekben j eszközöltetik. E helyiségeknek erős belső és vastáblákból készült külsó ajtók, vasablaktáblák, vasablak-rostélyok és vas kályhaernyők által betörés és tűzvész ellen biztosítva kell lennlök. A pénztári tiszteknek lényeges kötelessége kiváló gondot forditani arra, hogy a pénztár biztonságára szolgáló mindennemű berendezés jó karban tartassék, valamennyi j pénz- és egyéb szekrény, nemkülönben j külső és belső ajtó jó zárakkal legyen ellátva és a pénz- és egyéb szekrények, valamint a belső és külső ajtók is gondosan bezárassanak, végre hogy mindazon hiányok, melyek javitásokat vagy átalakításokat tesznek szükségessé — késedelem nélkül — az alispáni hivatalnak bejelentessenek : a pénztári tisztekre háramolván a felelősség súlya az esetben, ha netalán oly betörés vagy tolvajlás következnék be, mely elháritható lett volna, ha az előre látható hiányok annak idejében bejelentetnek. 3. §. A hivatali helyiségek felnyitásánál, tisztogatásánál és bezárásánál a pénztári tisztek közül egynek jelen kell lenni, kötelessége lévén, miután meggyőződött, hogy a helyiségek bezárattak, a kulcsokat őrizet alá venni. 4. §. Tűzvész esetében tartoznak a pénztári tisztek, úgyszintén az esetleg alkalmazott segédszemélyzet és a szolgák is, a hivatalban megjelenni és mindent elkövetni, hogy a pénztárakban fekvő pénzek és egyéb értéktárgyak, nemkülönben a hivatalos könyvek, számadások, okmányok és ügyiratok megmentessenek. 5. §. A pénzek és pénzértékek tűz- és betörésmentes vasszekrényekben örizendők, melyek két vagy három különböző zárral vannak ellátva. E zárak kulcsainak elsödpéldányai a pénztári tisztek kezeiben vannak, másodvagy esetleg harmadpéldányai is a megye pecsétjével lezárva, más teljes hitelű pénztárban helyezendök el.* 6. §. A pénztári tisztek a pénzszekrények kulcsait lakásaikon gondosan őrizni tartoznak. * Az adóhivatalok a kulcsokat tartalmazó, a megye pecsétjével lezárt s a kellő megjelöléssel ellátott csomagot csak az alispán megkeresésére a felettes m. kir. pénzügyigazgatóság által kibocsátott rendelet alapján veszik letétbe. Ha a beutaló rendelethez a kulcsok mellékelve nem volnának, azokat az átadásukkal megbízott megyei közegtől átveszik és az átvételi elismervény kiszolgáltatása mellett egyúttal tőle a beutalás történt elrendelését, az alispánnal közlő pénzügyigazgatósági értesitvényt a beutaló rendelet kapcsán, a bevételi tételhez való csatolás végett elkérik. A mennyiben a kulcsok a beutaló rendelet csatolmányát képezik, az átvételi elismervényt az adóhivatalok az alispánnak átiratilag küldik meg. Az ilyképen letétbe helyezett kulcsok is csak a felettes pénzügyigazgatóság által utalhatók ki. E végett az alispán irásbelileg keresi meg a pénzügyigazgatóságot. Az adóhivatalok végre a letétben levő kulcsokat csak az általuk kiállított átvételi elismervény eredetben való bevonása mellett szolgáltathatják ki, mely alkalommal, minthogy az is a kiutaló rendelet kapcsán, a kiadási tételhez fedezetképen csatolandó, az eljáró megyei közeg a kulcsok tényleges visszavételét ezen átvételi elismervényen köteles igazolni. (1890. decz. 3-án 84314. Bmr.)