Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A törvényhatóságokról. 117 illető ministerhez vagy a közigazgatási bizottsághoz, a város javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyekben pedig a közgyűléshez s onnan a belügyministerhez, a kézbesitéstől számított 15 nap alatt felebbezhetök. A felebbezés a tanácshoz adandó be s a tanács köteles azt 8 nap alatt a felsőbb hatósághoz, illetőleg a legközelebbi közgyűléshez beterjeszteni. 76. §. A városi tanács áll: a polgármesterből, rendőrkapitányból, tanácsnokokból, főjegyzőből és főügyészből: a rendőrkapitány azonban az általa hozott s a tanácshoz felebbezett határozatok felülbírálásában, valamint a város pénzügyeit, javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyek elintézésében részt nem vehet. A tanács felhívására a városi törvényhatóság bármelyik tisztviselője köteles a tanácsülésben megjelenni s a szükséges felvilágositást megadni; viszont köteles a tanács, midőn valamely szakközeg szakmájához tartozó fontosabb üg}'ek tárgyalandók, az illető szakközegeket a tanácsülésbe, a mondott czélból meghivni. Érvényes határozat hozatalára az elnökön kivül legalább két tanácstag jelenléte szükséges ; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Érdemleges határozatot nem igénylő folyó vagy közbenesö intézkedéseket a tanácsülésen kivül, az illető előadó tanácstag és a polgármester vagy helyettessé egyetértőleg s együttes felelősségük mellett tehetnek a tanács nevében. 77. §. Különben a törvényhatósági joggal biró városok azon szervezetet, mely által saját belügyeiket ellátni s a városi önkormányzatot gyakorolni kívánják, s ebből folyólag a tanácsnak s az egyes tisztviselőknek, közöttük a rendőrkapitánynak, az önkormányzatra vonatkozó hatáskörét, szakbizottságok szervezetét, a tisztikar, a segéd-, kezelő-, rendőr- és szolga-személyzet létszámát és fizetését, úgyszintén az egyes tisztviselők által az önkormányzat körében hozott határozatokra nézve a felebbezés módját, a helyi viszonyokhoz képest és jelen törvény korlátai között, a belügyminister által helybenhagyandó szabályrendelettel maguk állapítják meg. 78. §. Ugyanazon törvényhatóságnál (házi vagy gyámi) pénztárnoki, ellenőri, könyvelői és számvevői állomásra nem alkalmazhatók, kik egymással egyenes fel- vagy lemenő rokonságban, vagy harmadíziglen oldalrokonságban, vagy másodiziglen sógorságban, továbbá szülei vagy gyermeki viszonyban állanak. VI. FEJEZET. A tisztviselők választásáról. 79. §. A tisztviselők, a 8.0. §-ban felsorolt kivételekkel, a törvényhatósági közgyűlés által és hat évre választatnak. 80. §. A törvényhatósági főorvost, a rendőrkapitányt, a számvevőket, a levéltárnokokat, az árvaszéki nyilvántartókat és könyvvezetőket, a járási és kerületi orvosokat, a közigazgatási gyakornokokat, az állatorvosokat és a járási Írnokokat, nemkülönben vármegyékben a segédés kezelő-személyzet tagjait a főispán élethossziglan nevezi ki. 81. §. A városi törvényhatóságokban a segéd- és kezelő-személyzet tagjai a törvényhatósági bizottság közgyűlése által és élethossziglan választatnak.