Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

118 A közigazgatás szervezete. — A törvényhatóságokról. 82. §. A tisztújító szék tartamára, ha általános a választás, a főispán jegyzőt és tiszti ügyészt helyettesit. A jelöltek névsorát az 1883:1. t.-cz. korlátai között, és tekintettel az 1868:XLIV. t.-cz. határozmányaira is, a kijelölő választmány állítja össze, mely áll: a főispánból mint elnökből, a közgyűlés által választott 3, és a főispán által meghívott szintén 3 bizottsági tagból, szavazatok, egyenlősége esetében az elnök szava dönt. Minden állomásra legalább 3 egyén jelölendő ki, e szabály alól eltérésnek csak akkor van helye, ha nem jelentkezett kijelölhető 3 egyén a betöltendő tiszti állomásra. A kijelölő választmány határozatait indokolni nem tartozik. 83. §. Tisztujitáskor szavazattal birnak vármegyékben azon bizottsági tagok, kik a következő évre. városi törvényhatóságokban pedig azok, kik a tisztujitás évére vétettek fel a legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagok névjegyzékébe, és az 51. §-ban felsorolt még tényleg működő tisztviselők. 84. §. A szavazás, mely 20 bizottsági tag írásban beadott kívánatára mindig elrendelendő, a főispán által kinevezett egy vagy több küldöttség előtt a szavazók nevének és szavazatának feljegyzésével, törvény hatósági joggal biró városokban szavazatlapok által megy végbe. 85. §. Az alispán és polgármester általános szótöbbséggel választatik. Ha általános szótöbbséget egyik sem nyer a jelöltek közül: uj szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között. A többi tisztviselők viszonylagos szótöbbséggel választatnak. 86. §. A tisztviselők a következő esküt teszik le: Én N. N. esküszöm, hogy a királyhoz hü leszek, az ország törvényeit megtartom, hivatali előjáróimnak engedelmeskedem . . . hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesitem. Isten engem ugy segéljen. Ha a megválasztott azt nyilvánítaná, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, a következő fogadalmat kell letennie: En N. N. ünnepélyesen fogadom, hogy a királyhoz hü leszek, az ország törvényeit megtartom, hivatali előjáróimnak engedelmeskedem . . . hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesitem, és a hivatali titkot megőrzöm. 87. §. Az időközben megürült állomások csak a következő rendes közgyűlésen töltetnek be. Addig, ha elkerülhetlenül szükséges, a főispán helyettesit. 88. §. A vármegyék és városi törvényhatóságok ezen törvény életbelépte után egy év alatt nyugdij-intézet létesítéséről tartoznak gondoskodni.1 A nyugdij-intézet szervezése, a nyugdíjalap létesítése és kezelése iránt a törvényhatóságok az állammal és társtörvényhatóságokkal létesítendő viszonosság alapján, és lehetőleg az 1885: XI. t.-cz. alapelvei sze1 A vármegyei tisztviselői nyugdijalapok a tökekamat és járadékadóról szóló 1875 : XXII. t.-czikk 2. §. 7. pontjában emiitett közintézeteknek, azaz nem pénzvállatoknak tekintett jótékonysági intézeteknek lévén tekintendők, mint ilyenek, az emiitett törvényczikk 1. §-a alá sorolható kamatjövedelmeikre nézve tőkekamatadómentesek. Magától értetik, hogy ezen nyugdijalapoknak azon kamatjövedelmei, melyek az 1875: XXII. t.-czikk 5. és 6. §§-ai rendelkezései alá esnek, valamint az 1883: VII. t.-cz. 1. §-ában emiitett pénzintézeteknél elhelyezett tökékből származnak, adómentességben nem részesülnek, s az ezen kamatok után fizetendő adó alá az 1875: XXII. t.-czikk 6. §-a, valamint az 1883: VII. t.-czikk 3. §-a értelmében a kifizető pénztárak által levonandók, illetve a királyi állampénztárba beszolgáltatandók. (1889. évi április hó 26-án. 28645. sz. Pmr.)