Bernhard Miksa - Vekerdy Géza (szerk.): A polgárijogi határozatok tára egységes szerkezetben. A m. kir. Kúriának összes elvi határozatai, jogegységi és teljes ülési döntvényei szakonként csoportosítva (Budapest, 1934)

Kötelmi jog 53 lezett adóstársnak erre a megtérítésre vonatkozó személyes jogát egy másik hitelezője azon az alapon, hogy ennek a másik hitelezőnek későbbi rangsorozatlal biztosított követelése a jelzálog vételárából nem fedeztetett, külön magán vagy bírói átruházás nélkül nem érvényesítheti, mert az előző rangsorozattal biztosított hitelezőnek adóstársa között egyfelől és a későbbi rangsorozattal biztosított hitelező között másfelől jogviszony magából abból a körülményből még nem keletkezett, hogy az utóbb említett hitelező az egyik adóstárs ingatlanaira későbbi rangsorozattal zálogjogot szerzett, (1914. október 27. 1176/1914. sz.) V. ö. MMT. 1193. §. Kezesség. 82. sz. E. H. A kezesség jogi fogalmánál fogva és eltérő kikötés nélkül csak személyes biztosítást jelent és a kezes vagyonára a hitelező zálogjogot csak akkor szerezhet, ha ezt a kezes a kezességi, esetleg külön okiratban a zálog tárgyának kijelölésével vagy legalább az általános biztosítás megadásával megengedte, vagy ha a kezes ellen marasztaló bírói határozat hazatik. 0892. október 19. 9355/1891 sz.) V. ö. MMT. 1196. §. 83. sz. E. H. Ha a készfizető kezesség az adósnak valamely kötelezettségéből eredő tartozásáért csak bizonyos összeg erejéig vállaltatik el, a kezes nem élhet azon kifogással, hogy az adós a tartozásából már annyit kifizetett, amely összeg erejéig a kezesség terjed, mert a kezes a kezességből folyó őt terhelő kötelezettségénél fogva az elvállalt összeg erejéig a követelésnek azon részét tartozik kiegyenlíteni, melyet az egyenes adós meg nem fizetett, mely tehát fedezetet nem nyert. (1889. szeDtember 25. 3691/1889. sz.) V. ö. MMT. 1198. §. 84. sz. E. H. Ha az egyenes adós a lejárt követelést a hitelezének meg nem fizeti, a kezesnek jogában áll vagy az egyenes adóstól — esetleg per útján is — biztosítást szerezni, vagy a hitelezőtől követelni, hogy amennyiben őt a kezesség alól fel nem mentené, a követelés megfizetését, jogainak átengedése mellett, tőle elfogadja. (1893. szeptember 12. 3436/1893. sz.) V. ö. MMT. 1209. §. 1201. §.