Bernhard Miksa - Vekerdy Géza (szerk.): A polgárijogi határozatok tára egységes szerkezetben. A m. kir. Kúriának összes elvi határozatai, jogegységi és teljes ülési döntvényei szakonként csoportosítva (Budapest, 1934)

54 Magánjog 85. sz. E. H. Midőn valaki olyan kötelezettségért vállal kezességet, mely nek teljesítési időpontja akkorra van meghatározva, mikor az adós egy bizonyos örökséget kezéhez veend, az egyenes adós azonban az örökség megnyílta előtt meghal, a fizetési határidő az adós halálával azonnal beállottnak tekinthető, s a hitelező annak folytán származott jogait a kezes ellen is azonnal érvé­nyesítheti. (1876. augusztus 2. 6975/1876. sz.) V. ö. MMT. 985. §. 86. sz. E. H. A hitelezőt kielégítő kezes jogosan követelheti ugyan, hogy az eredeti adóslevél, a fizetést igazoló nyugta és az adós in­gatlanára bekebelezett zálogjog törlésére alkalmas törlési nyi­latkozat neki kiadassák; de nem követelheti azt, hogy az ere­deti követelés a hitelező által ráengedményeztessék és ilykép a bekebelezett zálogjogra a tulajdonjog az ő javára beke­beleztessék. (1887. szeptember 29. 2091/1887. sz.) V. ö. MMT. 1216. §. 87. sz. E. H. A bírói gyakorlat szerint abban az esetben, ha az egye­nes adósért többen együttesen kezeskednek és azok egyike az egész adósságot kifizette, őt — amennyiben a közöttük fenn­álló jogviszonyból más nem következik — a többiek ellen az aránylagos megtérítés joga illeti. (1896. február 27. 158/1895 sz.) V. ö. MMT. 1210. §. 466. sz. E. H. A kezest, aki a kötelezettség vállalásakor tudja, hogy a főadós csak korlátoltan cselekvőképes, önálló adósnak kell tekinteni, meg ha utóbb a főkötelezettség a cselekvőképessége hiányára alapított kifogás folytán érvénytelennek nyilváníttatik is. (1917. május 23. 5074/1916. sz.) V. ö. MMT. 1204. §. 2. bek. 464. sz. E. H. Utalványos joga Az utalványozó ellen az utalványos csak akkor fordulhat, ha az utalványozóitól kielégítést nem nyer. (1915. március 10. 5339/1914. sz.) V. ö, MMT. 1703. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom