Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

88 I. 5681/35. utasító ítélet ellen fellebbezéssel nem élt, maga volt az oka annak, hogy férjével szemben fennálló jogos igényének érvényesítésétől elesett. A fellebbezési bíróságnak ezt az ítéletét a Kúria helvbenhagyta es hozzátette: „...A H. T. 55. és 67. §§ értelmében a nőnek a lényeges személyi tulajdonságaira nézve megtévesztett férjjel kötött házassága is érvényes mindaddig, míg az megtámadási perben érvénytelennek nyilvánítva nincs, amiből okszerűen következik az is, hogy ha a házassági együttélést a férj szakította meg, nejét a házasság érvényes fennállása alatt külön eltartani köteles, ha a nő a házassági együttélés megszakítására okot nem adott. Ebben az esetben a férj által felhozott megtámadási ok az ideiglenes nőtartási igény megállapítását nem gátolja, mert a házasság érvényes fennállásának vagy érvénytelenségének a megállapítása nem a nőtartási, hanem a házassági per bíróságának hatáskörébe tartozik, a felperesnő tehát nyilván saját jogi érdekének a megóvását, illetve érvényesítését mulasztotta el azzal, hogy a nőtartási per bíróságának kizárólag az ő erkölcsi múltját feltáró közlési kötelezettségének tudatos mellőzésére, tehát megtámadási okra alapított elutasító ítéletét jogorvoslattal meg nem támadta ... 5681/35. Elutasítás. — ...Az alperes terhére a csábítást abban az értelemben, hogy a férfi a tisztességes és tapasztalatlan nőt függő helyzetének kihasználásával veszi rá a nemi közösülésre, az alperes terhére meg kell állapítani... A szolgálati viszony függő helyzetet teremt ... A felperesnő a szolgálati viszony megkezdésekor a fejlett kort alig haladta túl, csak 15 éves mult, vele szemben tehát már koránál fogva is fokozottan fennállott az alperesnek, mint szolgálatadó gazdának az 1876 : XIII. t. c. 13. és 30. §§-ban előírt az a kötelezettsége, amely szerint a gazda ügyelni tartozik arra, hogy cselédje, mint a ház népének tagja, erkölcsös életet folytasson. Nem volt vitás a perben, hogy a peres felek között bekövetkezett első nemi érintkezés idején kívülük a házbeliek közül senki otthon nem volt. Az alperes beismerte, hogy ez alkalommal a konyhában heverészett, odajött a felperesnő, hagyta magát fogdosni, végül vele erőszak nélkül nemileg érintkezett. A fent érintett körülmények mellett az alperesnek ez a beismerése elegendő annak a megállapítására, hogy a függő helyzet kihasználásával vette rá a felperesnőt a nemi érintkezésre. A függő helyzet kihasználása kérdésében ugyanis az erőszak alkalmazása mint tényálladéki elem szóba se jöhet. Az erőszak alkalmazása külön, önálló kártérítési alapot létesít. A csábítás már fogalmilag is minden esetben a nő beleegyezését jelenti, amelyet a függő helyzet esetében ennek kihasználása vált ki benne. A szolgálatadó gazda iránti tisztelet és engedelmesség, a gazda tekintélyének súlya győzi le a nő erkölcsi ellenállását és eredményezi a nő beleegyezését. Az alperes azzal, bogy a házbeliek távollétében a konyhában heverészett, ami pedig a cseléd és nem a gazda helye, ott figyelmen kívül hagyva a fentebb érintett törvényben előírt gazda kötelességét, az alig serdült korú felperesnőt fogdosni kezdte, kétségtelenül visszaélt a közöttük fennálló függő helyzettel... A nő tisztességét és tapasztalatlanságát vélelmezni kell mindaddig, amíg annak ellenkezője bizonyítva nincs. Az alperesnek az ellenkező bizonyítása nem sikerült... X. Imre tanúvallomásának döntő jelentőséget azért nem lehet tulajdonítani, mert a tisztességnek és tapasztalatlanságnak a viszony megkezdésekor kell fennforognia, ezzel szemben a nevezett tanú határozott időpontot megjelölni nem tudott, nem lehet tehát megállapítani azt, hogy a vallomásában leírt eset a viszony megkezdése előtt történt... Ennek dacára a fellebbezési bíróság a felperesnőt keresetével az anyagi jognak megfelelően utasította el... A felperesnő ugyanis részben a saját szüleinek, részben a sógorénak a lakásán az alperessel a viszonyt folytatta még akkor is, amikor már a szolgálatból kilépett... Helyesen hivatkozott a fellebbezési bíróság arra is, hogy a felperesnő ezt vagyoni előny reményében tette, amennyiben az alperes erre az esetre neki tízezer pengőt ígért... Az ígéret alapján sem léphet fel sikeresen az