Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

I. 5464/35—5675/35. 87 nem lehet... A Kúria a kártérítés összegét 800 P-re emelte fel, súlyt helyezve arra, hogy dr. A. tanú vallomása szerint az alperes oly ki­jelentést tett, hogy a felperesnőről gondoskodni fog, továbbá ... arra, hogy az alperes a jobb fizetésű alkalmazottak közé tartozik ... 5464/35. Elutasítás. — ... Nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy a felperesnő nővérének azt a vallomását, hogy a felperesnő az 1932. év elején közölte vele, miszerint egy mulatságon az alperes megígérte neki, hogy elveszi _ fele­ségül, bizonvítékul nem fogadta el, mert nevezett a szoros rokoni kap­csolatból folyóan a felperesnő mellett érdekelt és mert tudomását csu­pán a felperesnő elmondásából meríti, ami lényegileg annyi, mint fel­peresnő előadása... Ellene is mond az 1933. év tavaszán megkezdett nemi érintkezések előtti, tehát azokat megelőző házassági ígéretnek az a körülmény, hogy a felperesnő vallomásából kitetszőleg mindaddig várt a házasság megkötésével, míg a terhesség rajta meg nem lát­szott ... X. Sándor, a felperesnő természetes atyja, akinél a felperesnő lakott és aki a felperesnőt édes leányának tekintette, nem tud házas­sági ígéretről, holott megelőző házassági ígéret esetén a felperesnő azt e tanúval a közöttük fenálló családias viszony mellett bizonyára kö­zölte volna ... Az alperes anyjának vallomásából kitetszőleg pedig^ a felperesnő terhes állapotban azzal szólította fel az alperest a házasság­kötésre, hogy különben beperli gyermektartásért, tehát nem az állí­tott házassági ígéretben rejlő etikai kötelesség teljesítésére ösztönösen intézett felhívással, hanem a tartás iránt indítandó per anyagi követ­kezményeinek megfélemlítő hatásával igyekezett a szegénysorsú al­perest a házasság megkötésére rábírni. Már pedig a rábírásnak ez a módja sem alkalmas arra, hogy a felperesnő tényállításának a való­ságát valószínűsítse... Az utólagos házassági ígéretből, illetve a ki­hirdetés megtételéből és az ezt tanúsító anyakönyvi bizonyítványból sem lehet a házassági ígéretnek a közösülés előtt történtére következ­tetni ... Ily körülmények között a fellebbezési bíróság nem sértett jog­szabályt, mikor a per összes adatainak figyelembe vételével az alperes vallomását tekintette valószínűnek és alperest eskette meg a vallo­mására ... 5675/35. — Elutasítás. — ... Alperes a felperesnőt leány korában házassági ígérettol elcsábította, teherbe ejtette, aztán elhagyta. Ké­sőbb a felperesnő házasságot kötött X. Gáborral, aki megtudván a fel­peresnő múltját, vele a házassági életközösséget 1934. évi július ha­vában megszakította és azóta a felperesnőről nem gondoskodik. A felperesnő férje ellen ideiglenes nőtartási pert tett folyamatba, kere­setével azonban a kir. járásbíróság elutasította azzal az indokolással, hogy a felperesnő az alperessel fennállott viszonyát elhallgatván, nincs jogos igénye ideiglenes nőtartásdíjra. Ezt követőleg a felperesnő, anélkül, hogy a kir. járásbíróság ítéletét megfellebbezte volna, beadta a jelen per tárgyát képező keresetet, melynek folytán a kir. járásbíró­ság megállapította a jelen perbeli alperesnek a felperesnő személye ellen elkövetett tiltott cselekményéből eredő kártalanítási felelősségét és a felperesnő részére az okozott sérelem jóvátétele címén 300 P-t ítélt meg. A felperesnő azonban kártérítési igényét arra is alapította, hogy a férjével folytatott házassági életközösség megbontására az al­peresnek a házasság megkötése előtt házassági ígérettel történt elcsá­bítása adott okot és ugyanezen okból maradt sikertelen a férje ellen ideiglenes nőtartás iránt támasztott kereseti kérelme is. A fellebbezési bírósátr is elutasította a felperesnőt erre irányuló keresetével, mert jogi álláspontja szerint az alperes magánjogi csábítása folytán szen­vedett erkölcsi sérelem a megítélt 300 P-vel már kiegyenlítést nyert, a férjével szemben támasztott nőtartási igénynek elutasításáért pedig az alperestől kárpótlást azért nem igényelhet, mert férjét erkölcsi múltjáról a házasság megkötésekor fel nem világosította és úgy ezzel, mint azzal a mulasztásával, hogy az anyagi jog sérelmével hozott el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom