Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

I. 5143/30—5782/30. 53 resnő szűzhártyája a jelzett vizsgálat alkalmával nem volt sértetlen, azonban a szűzhártya, más okból való sérülésnek a lehetőségére is tekintettel, a felperesnő az alperessel való közösülés alkalmával nemileg még érintetlen volt. A fellebbezési bíróság- e ténymegállapítással kapcsolatban megcáfoltnak fogadta el azt az alperesi tényállítást is, hogy a felperesnőnek az 1927. év nyarán, tehát a vele való nemi érintkezés előtt, X. Lászlóval benső szerelmi viszonya lett volna és hogy ennélfogva a felperesnő a vele való nemi érintkezéskor már nem volt tapasztalatlan és tisztességes leánynak tekinthető. Ugyancsak nem fogadta el valónak a fellebbezési bíróság az alperes ama tényállítását, hogy az árvaszékhez intézett fenti tartalmú levelet a felperesnő anyja mondotta volna tollba az alperesnek... Egyébként nem ügydöntő az árvaszékhez intézett levél mikénti keletkezése és tartalma, mivel az alperes már ezt megelőzően kifejezésre juttatta, hogy a felperesnőt el akarja venni, ebből a célból már szeptember hó 22-én a szülői háztól minden közlés nélkül eltávozott, a további lépések megtétele céljából előzetesen a főszolgabírónál járt és itt kapta azt az utasítást, hogy forduljon az árvaszékhez ... A nemi érintkezésnek a házassági ígérettel való elérése szempontjából teljesen közömbös, hogy a felperesnő és szülei az alperesnek náluk létét eltitkolták, az érdekeltek előtt elhallgatták, mert a magánjogi csábítás alapjául fektetett házassági ígéret megtételét semmi vonatkozásban nem befolyásolja és az előzményekből az alperes anyja bizonyossággal tudhatta, hogy a hazulról bejelentés nélkül eltávozott alperes a felperesnő szüleinek a háztartásában van ... Alperesnek van ugyan két hold ingatlana és egytized házrésze, de ezt anyjának haszonélvezete terheli. Ez idő szerint anyja gazdaságában tevékenykedik, tehát oly jövedelme nincs, amelyből a törvény szerint őt terhelő gyermektartáson felül a nagyobb kártérítési összeget fedezhetné... 5143/30. Elutasítás. — ... A felperesnő a magánjogi csábítás megállapíthatása szempontjából a perben azt vitatta, hogy a neki házassági ígéretet tett alperessel három alkalommal és pedig 1927 karácsony másod napján, 1928 húsvét másod napján és 1928. évi május első vasárnapján közösült... A felek közt lefolyt más perben kihallgatott tanúk vallomása és egyéb bizonyítási adat is mint bizonyítékok a peres felek közt később indított más perben is elfogadhatók... A fellebbezési bíróság ennélfogva a Pp. 270. §-hoz képest a peres felek közt előzetesen lefolytatott gyermektartás iránti perben szolgáltatott bizonyítási anyagnak, különösen a felperesnő eskü alatt tett vallomása ama részének mérlegelésével, hogy az alperessel az első alkalommal 1927 karácsony másod napján azután mindjárt közösült, amikor neki az alperes mondotta, hogy szereti, továbbá felperesnő anyjának ama vallomása alapján, hogy amíg a felperesnő gyermeke meg nem született, nem is gondolt arra, hogy az alperesnek leányával viszonya lett volna, azt állapította meg, hogy a felperesnő nem bizonyította, hogy az alperes a felperesnőnek házassági ígéretet tett és ezen ígérete által a felperesnőt a nemi közösülésre rávette ... 5782/30. Elutasítás. — ... A tanúk vallomása nem nyújt támpontot annak a megállapítására, hogy a peres felek egymással nemileg érintkeztek. ... Az 1928. évi szeptember hó 13-án kelt okiratban kötelezte magát ugyan az alperes fizetésre, de kiemeli, hogy valótlan a felperesnőnek az az állítása, hogy ő a felperesnővel közösült... A felperesnő azt is állította, hogy az alperestől teherbe esett. Azonban ez sem bizonyult valónak. ... Ezeknek a tényeknek az egybevetése a Kúria megítélése szerint arra a következtetésre nyújt alapot, hogy való az alperesnek az az előadása, hogy az említett okiratot azért állította ki, hogy magát a felperesnőtől, volt cselédjétől való meghurcolástól megóvja, amit támogat az a tény is, hogy X.-né hasonló tartalmú vallomást tett. Ennek következtében az a tény, hogy az alperes az okiratban magát kötelezte fizetésre, nem alkalmas annak a megállapítására, hogy