Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
54 I. 6994/30—638/31. a peres felek egymással nemileg érintkeztek... A felperesnő keresetének egyik alapja, hogy az alperes a felperesnőnek tapasztalatlanságával és függő helyzetével visszaélve, rávette a felperesnőt a nemi érintkezésre és ezért neki kártérítéssel tartozik... A fentiek szerint azonban a közösülés ténye nincs bizonyítva és így megdől a felperesnő keresetének a nemi érintkezésre fektetett alapja. Az okirat alapján pedig a felperesnő azért nem léphet fel, mert az alperes azt abban a szorult helyzetben állította ki, hogy a felperesnő, volt cselédje, őt meghurcolja ... 6994/30. — Elutasítás. — ... Felperesnő az alperessel két és fél' éven át nemi viszonvt folytatott, jóllehet tudta, hogy az alperes a nemi viszony megkezdésekor nős férfi volt... 8146/30. — Marasztalás. — 500.— P. — Alperes az 1928. év július havától kezdve szerelmi viszonyt folytatott a felperesnővel s mikor a felperesnő az 1928. évben X.-éknél mint cseléd szolgált, a nevezettek előtt hangoztatta, hogy a felperesnő neki jegyese, A. és neje tanuk előtt pedig beismerte, hogy a felperesnőt házassági ígérettel vette rá a nemi közösülésre, végül 1929. évi november hó 28-án jelentkezett az anyakönyvvezetőnél házasságkötési célból... Alperes földműves.. .. 32/31. — Marasztalás. — A Kúria a kártérítés összegét 1000.— P-re leszállítja. Alperes már az 1918. évtől kezdődőleg járt a felperesnőhöz, akinek az alperestől 1926. évi március hó 16-án gyermeke született. A gyermekszülés után az alperes még mintegy másfél évig járt a felperesnőhöz ... A fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-nak megfelelően jutott arra a helyes következtetésre, hogy az alperes a felperesnőt házasságkötési ígérettel bírta rá az első közösülésre. A felperesnő, aki 1904. évi november hó 22-én született, tisztességes és tapasztalatlan leány volt... Ugyancsak az alperes házassági ígéretében bízva, tartotta fenn a felperesnő az alperessel a nemi viszonyt. Ezért ha közte és az alperes közt állandósult is a nemi viszony, az a felperesnőnek kártérítési igényhez való jogát meg nem szünteti... A kártérítés öszszege szempontjából a felperesnő társadalmi állására (egyszerű földműves család leánya), valamint az alperesnek ez idő szerint vagyontalan állapotára és arra tekintettel, hogy a felperesnőre a férjhez menés esélye megszűnt, mert a per folyamán házasságot kötött, a Kúria a felperesnő kártérítési igényét 1000.— P-ben megfelelőnek találta. 508/31. — Elutasítás. — ... Az atya a fiát terhelő kötelezettségért az esetben, ha a fiú egész tevékenységét az ő gazdaságában vagy ipari és kereskedelmi üzemében fejti ki, felelős... E felelősséget azonban a Kúria csakis a fiút terhelő tartásdíjak tekintetében állapította meg és az atya felelőssége a fiú terhére megállapított magánjogi csábításból származó erkölcsi kár iránti kötelezettségre nem terjeszthető ki... 638/31. — Marasztalás. — 1500— P. — ...A felperesnő az 1920. évben háztartási alkalmazott volt az alperes édesanyjánál, akinek háztartásában az alperes is élt... Az alperes ez alatt az idő alatt szerelmi viszonyt kezdett a felperesnővel, házasságot is ígért neki, az 1921. év október hó 15-én jegygyűrűt is adott neki, azonban 8 évi jegyesség után más leánnyal váltott jegyet... A fellebbezési bíróság megállapította tényállásként, hogy az alperes az akkor 17 éves felS eresnőt házassági ígérettel bírta rá a nemi viszony megkezdésére.... [em jöhet felperesnő terhére figyelembe az a körülmény, hogy a felperesnő a nemi viszonyt úgyszólván állandósította, mert figyelembe véve a felek közötti ömlengő szerelemre mutató levelezést, kétségtelen^ hogy a felperesnő nyilván ennek a házassági ígéretnek és jegyességnek a hatása alatt folytatta a viszonyt az alperessel, akinek ígérete komolyságában nem is kételkedett, mert erre alapot a per adatai nem szolgáltatnak. Ezért nyilván jogszabályt sért a fellebbezési bíró-
