Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

52 I. 3321/30—4470/30. bizonyítania, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy szolgálatba lépése előtt vagy szolgálata alatt a felperesnő nem volt tisztességes... Igaz ugyan, hogy a felperesnőnek módjában lett volna a törvény 52. S-a értelmében a szolgálati viszonyt azonnal megszüntetni és ezzel a további nemi érintkezés megtörténtét meggátolni, de abból, hogy a felperesnő ezt nem tette meg, a terhére következtetés^ levonni nem lehet, mert arra nézve, hogy a rövid ideig tartó szolgálati viszony után a peres felek a nemi viszonyt folytatták volna, semmiféle tény nincs megállapítva... A gyermektartásra fizetett összegek a tartást szolgáló céljuknál fogva visszakövetelés vagy beszámítás tárgya nem lehetnek ... 3321/30. — Elutasítás. — ...Valami támpontot nyújtanak ugyan a perben csatolt alperesi levelek arra, hogy az alperes házassági ígérettel vette rá a felperesnőt az első nemi érintkezésre, mindazonáltal a felperesnő az alperestől erkölcsi kártérítést nem igényelhet, mert felperesnő nem tekinthető tisztességes leánynak. Tisztességét elvesztettnek tekintendő ugyanis a felperesnő, aki az alperessel éveken át ágyassági viszonyban élt, majd az alpereshez, még a szerelmi viszony fennállása alatt kelt leveleiben, a következőket írta: „Ha azonnal nem jön, Isten engem úgy segéljen, hogy akkor elmegyek mással", „ha akarja, a maga pénzéből fizetem a házbért, ha nem, úgy természetesen a máséból", „én meg fogom mástól könnyebben kapni azt, amit maga nyújt, de amit én tettem, azt maga sem előttem, sem utánam nem kapja meg", „maga sem kell nekem pénz nélkül, ki vagyok téve annak, hogy esetleg egymás után tíz is jöhet (a haszon elmaradásával), míg aztán egy tizenegyedik kipótolja az előbbi tizet" ... 4186/30. — Elutasítás. — ... Személyes meghallgatása alkalmával a felperesnő azt adta elő, hogy a feleségétől akkor különélő alperes a házhoz bejáratos volt, amikor az 1924. év őszén a közösülésre rávette. Ebből következik, hogy a megjelölt időben a felperesnő az alperesnek gazdái hatalma alatt nem állott... A felek az 1924. év őszétől az 1927. év végéig több ízben érintkeztek egymással nemileg. Az 1924. év őszén azonban az alperesnek X. Máriával megkötött házassága még fennállott, a per a házasság felbontása iránt meg sem indult és a bontó ítélet csak az 1925. évi május 29-én hozatott... Felperesnő tudott az alperes nős voltáról... 4470/30. — Marasztalás. — 600.— P. — ... Az 1927. évben még csak 17 éves kiskorú alperes 1927. évi szeptember hó 24-én a pestvármegyei árvaszékhez oly tartalmú bejelentést tett, hogy egy szegény leányt megejtett s mivel édesanyja a házasságot ellenzi, az árvaszék pártfogását kéri. E bejelentéssel kapcsolatban az alperes a kiskorú felperesnő szüleinek háztartásába ment lakni és ezt követően, 1927. évi október hó 1-én, a fentiek szerint már az árvaszéknél is bejelentett házassági ígérettel az akkor már 19 éves felperesnőt a nemi érintkezésre rávette, amely nemi érintkezésből 1928. évi június hó 16-án egy gyermek is származott... A kiskorú peres felek, mint ugyanabban a faluban felnőtt gyermekek, egymást ismerték és a kiskorú alperes már az 1926. évben kezdett a felperesnővel barátkozni, azonban a felperesní: anyja a leányát az alperessel való barátkozástól tiltotta, sőt a nevezettet a tiltott barátkozás fenntartása miatt meg is verte. A kiskorú alperes özvegy anyja se látta szívesen a fiának a felperesnővei való barátkozását és e miatt az alperest szidta és a felperesnővel való barátkozástól tiltotta. A kiskorú peres feleknek ezen ismeretsége folytán az 1927. év tavaszán a felperesi rokonok füleihez is eljutott az a hír volt elterjedve, hogy a nevezettek egymással nemileg érintkeznek. A felperesnő e hír megcáfolására magát orvosilag is megvizsgáltatta s a kiállított orvosi bizonyítványt az anyjának és a családhoz tartozóknak megmutatta, de a perhez nem csatolta. A fellebbezési bíróság ebből és a perbeli adatokból azt állapította meg, hogy habár a felpe-