Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

30 I. 47/27—798/27. 47/27. — Marasztalás 25 millió korona. — A peres felek nemi érintkezése az 1912. évben kezdődött és e szerelmi viszony az 1925. évig tartott... A kártérítési kötelezettség egyik jogalapjaként a fellebbezési bíróság azt is megállapította, hogy az alperes a felperesnőt házasság Ígéretével bírta rá arra, hogy vele szerelmi viszonyt kezdjen, hogy a felperesnő az alperessel megkezdett viszony előtt, valamint később is, eltekintve az alperessel folytatott viszonytól, tisztességes életet élt... és hegy az alperes a felperesnőt az 1923. évben történt szakításig abban a hiszemben tartotta, hogy nőül fogja venni. A felperesnő a hadbavonult alperest a háború tartama alatt különböző beosztási helyeken meglátogatta, valamint az alperes is szabadsága idején a felperesnőt meglátogatta és ilyen alkalmakkor is nemileg érintkeztek. Sőt az alperes a kommün ideje alatt a felperesnővel együtt is lakott és 1920. július 16-tól 1921. augusztus 15-ig is együtt laktak. Az 1912—25. évekre terjedő szerelmi viszony tartama alatt a felperesnő több ízben teherben volt és az 1923. évben szült is. Ily tények folytán a Kúria a magánjogi értelemben vett csábításra nézve a fellebbezési bíróság által felhívott jogszabályt az adott esetben alkalmazhatónak nem találta, mert kártérítéssel tartozik ugyan az a férfi, aki házassági ígéret tételével tisztességes leányt szüzességétől megfoszt, de az ily nőnek nincs kártérítéshez jogos igénye abban az esetben, ha azzal a férfival, aki szüzességét elvette, utóbb ágyassági viszonyt folytat... A fellebbezési bíróság az alperes kártérítési felelősségét megállapította ama tény miatt is, hogy az alperes a felperesnőí vérbajjal (lues) megfertőzte... Az alperest Jaroslauban a .. . sz. tartalékkórházban vérbaj ellen már az 1916. év december hó 5-től 1917. évi január hó 16-ig kezelték, míg a felperesnőt Dr. X. friss lues ellen az 1917. év elején kezdte kezelni... Az alperes a jaroslaui gyógykezelés után érintkezett nemileg a felperesnővel. .. Ennek folytán helyesen lehet arra következtetni, hogy a felperesnő vérbaját a luesszel fertőzött, bár gyógykezelés alatt állott alperessel való nemi érintkezése folytán kapta. Mindezekre tekintettel a felperesnőnek luesszal való megfertőzése tényeért, mint tudatos jogellenes cselekményért az alperes kártérítési felelősséggel tartozik. Az pedig köztapasztalati tény, hogy a luesszal való fertőzés az emberi szervezet ellenálló erejét legyengíti, a munkaképességét csökkenti, s közvetve a kezeléssel járó kellemetlenségeken kívül a keresetképességet is lefokozza... s hosszabb idejű gyógykezelést kíván. Felperesnő tímár leánya, aki mint a Betegsegélyző Pénztár tagja, ennek gyógykezelését igénybe vehette ... 798/27. — Elutasítás. — ... Az alperest, aki nős, de nejétől különváltan élő és családos ember, a felesége az 1918. évben elhagyta, amikor is megismerkedett a felperesnővel, aki az alperes házához költözött, vele vadházasságra lépett s 1925. évi október haváig együtt élt vele s ez alatt az idő alatt vezette az alperes háztartását, nevelte és gondozta annak gyermekeit és a külső gazdaságban is segédkezett... A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított és meg nem támadott tényállás szerint a felek között szolgálati viszony nem létesült és nem állott fenn... A felperesnő kifejezetten azon az alapon kívánja a 48 millió kárösszeg iránti kártalanítási követelését az alperes ellen érvényesíteni, mert az alperes házasság ígéretével csalogatva magához, az együtt töltött hét és fél éven át őt folyton házassági ígérettel hitegetve, épen abban az életkorban tartotta őt vissza a mással való házasságra lépéstől, amidőn annak esélyei még fennforogtak, most már azonban ennek lehetősége csaknem teljesen megszűnt és ez idő alatt munkaereje legnagyobbrészt az alperes házánál kifejtett munkájával veszett el. Az ezen idő alatt urasági cseléd vagy napszámos minőségében kereső munkabér egyenértékének megfelelő ily kárösszeggel találja ebbeli veszteségét kárpótolhatónak... Azonban a törvényes házasságban levő férfival ágyassági viszony létesítése és fenntartása maga a házassági életközösség visszaállításának tartós akadályaként a jó erkölcsökbe ütközik... a jó erkölcsökbe ütköző viszonyból folyólag e viszony tar-