Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

II. 3447/34-5318/34. 139 het arra, hogy ez fennforog... Dr. Z. bécsi idegorvos vallotta, hogy a felperesnő érzékeny nő és lehetséges, hogy a levél váltotta ki betegsé­get, Dr. P. szerint a felperesnőnél örökölt és somatikus betegség nem mutatható ki. .. Mindezek alapján a Kúria arra a megállapításra ju­tott, hogy a kérdéses okozati összefüggés fennforog... ámde aki más­nak jogilag védett érdekét jogellenesen, de vétlenül sérti, kártérítés­sel tartozik amenyiben ezt tekintettel a körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyaira, a méltányosság megkívánja ... Mi­vel azonban a jegyesi viszony létrejöttében a felperesnő is vétkes, a Kúria a kármegosztás elvét is alkalmazandónak találja... és mivel a kiváltott idegesség közvetlen okának arányát megszabni nem lehet és a felszámított összegben oly tételek is foglaltatnak, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a felperesnő gyógykezelésével, a kártérítés mérvét 40%-ban szabta meg a Kúria ... alperes részvénytársasági igaz­gató... a felperesnő szülei háztartásában él és vagyontalan. ... Mivel alperes is olyan igényű nőnek tekintette a felperesnőt, akinek szana­tóriumi kezelés jár, ezt a Kúria is elfogadta. A többi költségkövetelés tekintetében (ügyvédi kiadások) a Kúria a felperesnőt elutasította ke­resetével. 5447/34. — Elutasítás. — ... Felperesnő keresetében azt adta elő, hogy alperesnek az eljegyzéstől alapos ok nélküli visszalépése foly­tán kedélybántalom lepett fel nála, de még ezen utóbbi körülményt sem tudta bizonyítani, annál kevésbbé, hogy okozati összefüggés fo­rogna fenn, valamint, hogy az alperes a visszalépéstől eltekintve, va­lamilyen jogellenes magatartást tanúsított volna. 5518/54. — Elutasítás. — Marasztalás (1510.— P felmerült kiadá­sok). — ... Alperes az 1952. évi augusztus hó elsejére kitűzve volt há­zasságkötést megelőző napon az eljegyzéstől jogos ok nélkül vissza­lépett ... A felperesnő az általa vásárolt bútorok teljes vételárát ér­vényesítette, mivel a beszerzett bútorokra a házasság elmaradása foly­tán már szüksége nincs s mivel a bérelt lakásba az alperes ment lakni és a bútorokat használatba is vette és ezek az ő tulajdonát képezik... Az eljegyzés 12 évig tartott és az ezen idő alatt elfogyasztott vacsorák fejében, a most jelzett bútorok vételárán felül, a Kúria az alperest 500.— P megfizetésében marasztalta... A fellebbezési bíróság az al­perest erkölcsi kár megfizetésére is kötelezte. Az alperesnek e tekin­tetben emelt panaszát a Kúria helytállónak találta... A H. T. 3. §-ának lényege az, hogy az eljegyzéstől való alapos ok nélküli visszalépés csak a kötendő házasság céljából tett kiadások erejéig biztosított kártérítési jogot, ellenben ezen túlmenőleg az eljegyzéstől való puszta vissza­lépés okából erkölcsi kár megítélését meg nem engedi. Mert a H. T. 2. §-ában foglalt jogszabályra is tekintettel, a házasságkötő feleket megfosztaná a házasság megkötésénél megkívánható teljesen szabad akaratelhatározástól. Az, hogy a peres felek között az 1919. év augusz­tus havában a kötendő házasságra nézve kölcsönös ígéret jött létre és hogy az akkor 17 éves felperesnő és alperes között ez az eljegyzési viszony ily hosszú ideig tartott, a H. T. rendszerében nem szül erköl­csi kártérítési igényt, mivel a felperesnő, aki magántisztviselőnő volt, nagykorúságának elérte után is ezt az eljegyzési viszonyt fenntartot­ta. A hosszú időn át tartó jegyesség a nőnek más férfival való esetle­ges házasságát kétségtelenül hátrányosan befolyásolja, kétségtelen az is, hogy a nő férjhezmenési lehetőségeit a hosszú időn át tartó jegyes­ség fokozatosan csökkenti s ekként a hosszú időn át jegyességben levő nő a nemi érintetlenség megőrzése dacára is hátrányos helyzetbe jut, ámde a H. T. 5. §-ban foglalt kivételes jellegű jogszabály szoros ma­gyarázatából foly, hogy a jövőben bekövetkezhető eshetőség foly­tán előállható erkölcsi kár vagyoni ellenértékének megítélésre a tör­vényben gyökeredző jogalap hiányzik... Ezen a ponton a bírói gya­korlat megköveteli, hogy a 725. sz. E. H.-nak megfelelően az alapos ok nélkül visszalépő jegyes még valami oly tényt is vigyen véghez, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom